Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

IV. A diósgyőri kohászat fejlődése az energiaellátás tükrében

l.sz.kohó I-II. sz.kohók I-II-III. sz. kohók 1926 1938 1951 A diósgyőri kohók jellemző adatai a következők voltak: I. kohó II. kohó III. kohó: Hasznos térfogat m

3 318 320 768 Medenceáétmérő mm 4 260 4 260 6 500 Fúvósíkfelület m

2 14,25 14,25 33,18 Az 1980-as átépítés során a III. sz. kohó hasznos térfogatát a szélességi méretek növelésével 768 m

3-ről 950 m

3

.-re bővítették. A kohóátépítések, műszaki fejlesztések, technológiai változtatások figyelembevételével a diósgyőri nyersvasgyártás története öt időszakra osztható. Az egyes időszakokat a következő műszaki-technológiai színvonal jellemezte: 1926-1937. Egykohós üzem, 321 m~ hasznos kohótérfogattal, 1938-1951. Kétkohós üzem, 638 m hasznos kohótérfogattal, 1952-1958. Háromkohós üzem, 1 406 m hasznos kohótérfogattal, Kismértékben előkészített érc felhasználása az elegyben, 1959-1968. Földgázpóttüzelés alkalmazása a kohóknál: előkészített érc, arányának 40 %-afölé történő növelése az elegyben, 1969—1976. Fúvószél-hőmérséklet növelése: 100 % - ban előkészített érc elegy kohósítása.