Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

IV. A diósgyőri kohászat fejlődése az energiaellátás tükrében

Jelentős lépés volt a nyersvas termelés fokozásában az 1959-ben létesített Dwight Lloyd rendszerű zsugorítómű beindítása, ami lehetővé tette, hogy a kohó elegyében az előkészített érc aránya 40% fölé emelkedjen. A tecnológiai fejlesztések sorában lényeges előrelépést jelentett a kohóba történő földgázbefúvás alkalmazása, melynek következtében csökkent a fajlagos koksz felhasználása. A földgáz póttüzelést a II. és III. sz. kohóknál 1960-tól, az I. sz. kohónál pedig 1961-től alkalmazták. A III. sz. kohó 1968. évi átépítésénél többek között a léghevítők duplakupolás megoldása lehetővé tette a forrószél-hőmérséklet gazdaságos növelését, a léghevítő váltások automatizálása pedig a fizikai munka csökkentését. Az átépítés során a kohó műszerezettségét is fejlesztették. A kohó müszerházában Hornyák Ottó ellenőriz