Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

III. A diósgyőri új Vasgyár 1868-1960

A Martin-acélmű 1945 után Az energia vonalán a villamos központok bővítése, újabb kazánok, tur­binák felszerelése, áramelosztó központok építése, fejlesztése, a mátrai háló­zatba való bekapcsolás előmunkálatai valósultak meg. A generátor keleti irányban újabb gázfejlesztőkkel bővült. A téglagyárban korszerű téglaszínek épültek. Megkezdődött a hengerdék korszerűsítése. A váltóműhely új csarnokkal bővült és új gépeket is kapott. Fejlesztették a recski, tornaszentandrási és radostyáni bányákat. Ujabb szi­vattyúhálózat bővítéssel fejlesztették a vízellátást. 1949. január 1-vel a MA VAG gyárak önálló nemzeti vállalattá alakultak, a budapesti igazgatóság megszűnt, a gyár „MÁVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalat" név alatt folytatta ezután tevékenységét. 179 év után végre a diósgyőri gyár önálló vezetés alatt folytathatta építő munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom