Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
III. A diósgyőri új Vasgyár 1868-1960
háború előtt megkezdett nagyolvasztó építését nagyobb lendülettel folytatták és 1926. augusztus 18-án - 13 évi építés után - az I. sz. nagyolvasztó lecsapolta az első nyersvasadagot. Diósgyőrnek 51 esztendőt kellett várnia arra, hogy saját termelésű nyersvasból tudja továbbfeldolgozó üzemeit ellátni. 1927-ben a budapesti állami gépgyárból áttelepítették a kovácsoló üzemet a diósgyőri gyárba, s ezzel az ország legnagyobb kovácsoló gyárává lépett elő. 37 Ugyanebben az évben vezették be a golyóscsapágy gyártását is. Az Európa-szerte mutatkozó konjunktúra a diósgyőri gyárban is éreztette hatását. A termelés emelkedésével a diósgyőri gyár termékei megjelentek a világpiacokon is. Az 1928-29. üzletévben üzembe helyeztek egy Heroult-rendszerü elektrokemencét is. Az 1929-es esztendő ismét a válság esztendeje volt. Magyarországon a válság első jelei 1929 közepétől mutatkoztak, elsősorban áresések formájában. Az ipari termelés mélypontja 1932-ben következett be. A Diósgyőrben 1926-ban megindított nagyolvasztó a válság hatására 1931. július 31-én leállt, a nyersvasgyártás teljesen szünetelt és így a termelés az előző évihez viszonyítva 100%-os csökkenést mutatott. A gazdasági válság idején - 1931-ben - a gyár fizikai és szellemi dolgozóinak fizetését átlagosan 10%-kal csökkentették. Diósgyőr dolgozói nagy megpróbáltatásokon mentek keresztül a válság idején, a fizikai és szellemi dolgozók egy részét még a válság ideje alatt, majd a válság vége felé elbocsátották - „Blistázták" -, ami a dolgozók körében nagy pánikot és elkeseredést váltott ki. A gazdasági válság idején 1930-ban határozták el, hogy a saját és budapesti mozdonygyár szükségleteinek fedezésére felépítenek egy új finomlemez-hengersort. A lemezhengersort az 1931-32. üzleti évben üzembe is helyezték. Az üzem továbbfejlesztése érdekében az 1931-32. és az 1932-33. üzleti évben modernizálták a törzsgyári kovácsműhelyt, tovább építették az újgyári kiskovácsműhelyt, továbbá egy magas frekvenciájú, 300 kg-os elektromos kemencével az elektroacélgyártás fejlesztését mozdították elő. A gyár ezidőben a gyártott acélminőségekkel és azok kivitelével az egész világon elismerést váltott ki magának. 38 MÁVAG Hivatalos Értesítő, 1928. X. 1. Kiszely Gyula: A diósgyőri vas- és acélgyár kereskedelmének története. Budapest, 1959. Kézirat.
