Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései
megépült a hengermű központi kazántelepe és a központi gázfejlesztő telep. A vízi energiát a Szinva patak biztosította, a szivattyútelep és víztározó üzemeltetésével. Az energiaellátás főbb területei: • Vízellátás (hűtővíz, ivóvíz, víztározó, szivattyútelepek, csatornák). • Gázgyártás "(szénellátás, mészkőellátás, gázgenerátorok, gázmotorok). • Kazántelepek (gőztermelés, gőzgépek, fűtés, melegvízellátás). • Villamos rendszerek (áramtermelés, dinamók, generátorok, világítás, hajtások, elektromos ívkemencék, indukciós kemencék). A vasgyár és a mellé települt lakótelep is igényelte az energiaellátás fejlesztését nemcsak a technológiák de az infrastruktúra minden területén (ivóvízellátás, fürdők, világítás stb.) A vasgyár építése gyorsan halad és az 1910-es évekre a diósgyőri gyár az új martinkohójával, villamos központi telepével a technika legújabb tapasztalatai szerint berendezett villamos hajtású hengersoraival, elektromos ívkemencéivel a modern berendezésű gyárak sorába lép, de gazdaságossági és további modern technikai szempontokat figyelembe véve még sok átalakításra és bővítésre van szükség. Az energetikai rendszer a technológiákhoz illeszkedve épült a gőz, víz, fütőgáz és villamos hálózatok kialakításával. A vasgyár történetében nagy jelentősséggel bírt, hogy 1875-ben a nagyolvasztót leállították, a gyárban szünetelt a nyersvasgyártás, és így idegenből vásárolt nyersvassal kellett dolgozni. 1909-ben döntés született egy nagyolvasztó telep megtervezésére. A végleges döntésre 1913-ban került sor a minőségi acélgyártás megvalósítása érdekében. Az 1910-es évek második fele, az első világháború hatása és a bekövetkező nyersvas hiány szükségessé tette egy nagyolvasztó építését, amely az önálló nyersvas ellátást biztosítja. Az építés 1914-ben kezdődött és 1926-ra fejeződött be, 51 év után ismét saját nyersvassal működhetett a diósgyőri vasgyár. Az „új" nagyolvasztó kérdésének és helyének eldöntésével kezdődik a „Keleti Erőmű" története, kapcsolódva az energiaellátás főbb területeihez.