Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

kon keletkezett kondenzátum vezetékrendszerrel történő ideszállítására. A művelet gazdaságossá vált a vállalat részére, mert az alacsony hőfokú lepárlási termékeket: kátrányt és szurkot a MÁV és az útépítő vállalatok teljes mennyiségben szívesen fogadták, a maradék gázvizet pedig szinte egyidejűleg felfedezte a Chinoin vegyészeti gyár és a szomszédos telken gyors ütemben felépített üzemében fogadva fenol, papaverin és illóolajok kivonásával komoly jövedelemre tett szert, főként gyógyszergyártási alapanyagok termelésével, számunkra pedig az addigi veszélyes környezetszennyezés megszüntetésével. A kohógáztisztító üzemnél a II. sz. ELEX 1967. évi üzembe helyezése és ezzel egyidejűleg a két régi vizes gázmosó lebontásán kívül egyéb esemény nem történt, a kohók leállításával az üzem megszűnt. Időben visszatérve a Generátor üzem fejlődésére, a pereces-környéki bányák fokozatos kimerülésére, amikor a szénigény ugrásszerű növekedése és a vasúti szállítás egyenletes ütemezésében egyre nagyobb nehézségek jelentkeztek, ami miatt a szénhiány néhány esetben már üzemkorlátozásokat idézett elő. A kényszerítő helyzet láttán az MT rendelkezésére 1954-55-ben megterveztek és megépítettek egy 50 000 tonnás befogadóképességű szénbunkert a generátortelep déli oldalán 109x12 m alapterületen részben fedett, vízelárasztásos formában történő széntárolással, a szemnagyság és minőségi különbözőségek figyelembevételével 4 rekeszes kivitelben. Sajnos a politikai szűklátókörűség az építést a Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésén dolgozó fogolytábor parancsnokságára bízta, így az építés politikai foglyokkal hermetikusan elzárt területen folyt az Államvédelmi hatóság „szakszemélyzetének" őrizete és irányítása alatt, külső műszaki ellenőrzés és irányítás lehetőségének kizárásával. Műszaki átadás-átvételi eljárás helyett az üzem egy reklamáció lehetőségét kizáró „Hatósági értesítés"-t kapott mint készrejelentést. így adódott, hogy a zömítést nélkülöző, naponként 16 órára megszakadt, illetve abbahagyott betonozás rétegei olyan hézagokkal rendelkeztek, hogy a medencék mindenkor a talajvíz szintjének megfelelően vízzel teltek, illetve üríthetetlenek voltak, így széntárolásra soha nem került sor bennük. A széntároló hasznosítását megkíséreltük 1955-től pakuratárolóként, amikor kezdetben a martinkemencéket, majd folytatólagosan egyéb üzemek kemencéit is pakuratüzelésre állították át. Sajnos ez a kísérlet is sikertelennek bizonyult, mert a betöltött anyag kéntartalma az előzőleg elkészített kétszeres betonszigetelést is elporlasztotta és a talajban, valamint csatorná-