Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

IV. A diósgyőri kohászat fejlődése az energiaellátás tükrében

Ezért az acélgyártás technológiai változásai és eseményei a következőkben csak időrendszerűen és tőmondatokban kerülnek rögzítésre: 1869. Kavartacél gyártási kísérletek kezdete Felsőhámorban. 1870. 2 db. Lundin-tipusú közvetlen fütésü kavarókemence üzembe helyezése. 1871. További 7 db kavarókemence lépett üzembe, majd 1880-ig összesen 16 db épült. 1878. Megszületett a Siemens-Martin telepítési terve 1879. A diósgyőri martinacélgyártás kezdete (2 db kemencével). 1879-bcn indított első Martin-acélgyár Az épület szerkezete 6,5 m hosszú ócskasínekből álló oszlopokkal és kettesével összekötött gyámtartókból, deszkaborítással készült. Benne 2 kemence volt. Egy kemencéhez tartozott 4 fekvő regenerátor, 1 kürtő (kémény). A két kemencének közös ingot-árka és előmelegítő kemencéje volt. Falazata angol Dinas (szilika) tégla. Első acélgyártója Hartman Vilian angol állampolgár volt. Érdekességképpen az 1980ban üzembe helyezett LD-konverter betanító olvasztóra John Hotchin, szintén angol Jung-Kiss-Sélei-Sziklavári: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártástól napjainkig, 2004. 236. p.