Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri kohászat szervezeti, termelőberendezései és karbantartó rendszerei működésének változásai időrendben

nyel, a hozzá tartozó háromfázisú 1500 kW teljesítményű, 3150 V feszültségű generátorral lépett üzembe (a későbbi Keleti Erőmű helyén). Megkezdődött a „B" telepi gépház, az 1500 m

3-es víztároló, a 300-as fővezeték építése, a gyár belső ipari vízrendszerének kialakítása. 1927. A budapesti állami gépgyárból Diósgyőrbe telepítik a Kovácsoló üzemet. A blokksor és a gerendasor külön-külön villamos meghajtást kapott. Bevezették a golyóscsapágy gyártását. 1930. Üzembe került az I. sz. finomlemezsori Rupmann rendszerű, rekuperatív tüzelésű kétterű kemence. Üzembeállították a II. sz. középlemezsori OFU rendszerű, rekuperatív tüzelésű kemencét. 1931. A kohászat lövedék üzeméből a munkák, gépek és munkások - felsőbb utasításra - az „Újgyár"-ba („D" gyárba) áttelepítésre kerültek. Az „Újgyár" születése ez időtől számítható. 1933. Bevezetik Diósgyőrben a Termoxid gyártását. 1935. A Szeggyár új helyre, a volt elektromos központ kazánház épületének a helyére, a későbbi Csavargyár épületébe költözött. 1936. Korszerűsítették a martinkemencék tüzelését. A tüzelés 60%a generátorgázzal, 40%-a torokgázzal történt. Üzembehelyezték a II. sz. nagyolvasztót. 1940. A Keleti Erőműben üzembe lépett egy 6000 és egy 10000 lóerős BBC turbina az áramtermelő generátoraival. A Keleti Erőmű és Kesznyéten között üzembe helyezésre került egy 100 kW-os 3x120 mm-es acélvezetőjü 26 km-es távvezeték. 1941. Megkezdődött az elektroacélmű fejlesztése. 1942. Kesznyétenben 2 db 2200 lóerős Kaplan víziturbina létesült. 1943. Megkezdődött az 500 m

3-es víztározó, a 250 mm átmérőjű gravitációs vezeték, a 150 mm átmérőjű gyári nyomóvezeték építése. 1944. A vasgyár üzemében lévő lég- és kábelhálózata 236 km volt.