Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)
A diósgyőri vasmű karbantartása 1945-1970
adószolgálatot ellátó berendezések, telefonhálózat javítására külön üzem létesült „Központi műszerészüzem "megnevezéssel. - A berendezések számának növekedésével arányosan növekedett a villamos forgógépek száma. A tartalékmotorok elhelyezésére „Központi motorraktár" létesült 475 m 2 alapterülettel. - A fejlesztés nemcsak a Központi Karbantartó részlegre szorítkozott. A gyárrészlegeknél lévő gépészetek fejlődése is nagyarányú volt. A gépészeteknél létesültek a gyárrészlegi gépészethez tartozó karbantartó műhelyek, amelyeknek feladata volt ellátni az üzemeltetéssel, a kisebb természetű javításokkal, vizsgálatokkal kapcsolatos karbantartási munkákat. * # # A TMK-rendszer bevezetésével a karbantartás tervszerűvé vált. Ez a tervszerűség eredményezte, hogy a javításokra előre fel kellett készülni. Ennek a felkészülésnek feltétele volt a tartalék alkatrész képzés. A forgácsoló géppark megnövekedése lehetővé tette a tartalék alkatrészek gyártását. Ennek érdekében és gazdasági okokból 1958ban megszervezték a tartalék alkatrész gazdálkodást. A tartalék alkatrész gazdálkodás lényege, hogy a gyárrészlegek pénzügyi keretet kaptak az alkatrészek meghatározott alkatrésznorma alapján raktári készletre történő legyártásra. A javítások alkalmával ebből a raktári készletből vételeztek. Az ötvenes évekbeli fejlődés változásokat hozott a karbantartásban is. Rámutat erre a Kohó- és Gépipari Minisztérium Üzemfenntartási osztályának tett jelentés is. A TMK vagyis a „tervszerű megelőző karbantartás" bevezetése, kifejlesztése és a gyárrészlegek megalakulása szorosan összefüggött. Fokozatosan kifejlesztették azt a karbantartási módszert, hogy a központi karbantartót elhatárolták az egyes gyárrészlegek karbantartó egységeitől, vagyis elhatárolták a feladatokat. Zárt egységek alakultak ki. Az egyes gyárrészlegek karbantartó szervei már nemcsak a mechanikai berendezésekkel törődtek és gondoskodtak azok üzembetartásáról, hanem a berendezések mechanikai, villamossági, vasszerkezeti és egyéb meghibásodási, javítási kérdéseivel is foglalkoztak. Fejlődtek az üzemeltetésen és karbantartáson kívül a javítások előkészítésével foglalkozó szervei is. Mindezek a dolgok
