Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri vasmű karbantartása 1900-1945

köre kiterjedt a vállalat összes üzemére, így gépi- és villamosberendezések elektromos energiáit, ipari- és ivóvizet, sűrített levegőt termelő központok, világítási és erőátviteli lég- és kábelvezeték-hálózatok, telefonközpontok, telefonvezeték-hálózatok, vasúti jelzőberendezések, gázveszélyt jelző berendezések, műszerek üzemeltetése, felügyelete, karbantartása került hatáskörébe. Az ügyosztály és a hozzá tartozó szervezet feladata nemcsak karbantartás jellegű volt, hanem ellátott energiatermelő, energiát felhasználó és energiagazdálkodási feladatokat is. így ezek fejlődését nem lehet a karbantartástól elválasztani, azok egymással szorosan összefüggtek. A vállalat 1900 szeptemberében összeállította a négyéves beruházási tervét, amely az üzemek fejlesztését, korszerűsítését foglalja magában. Ebben a négyéves beruházási tervben a C-6. beruházásai is szerepelnek: 1. Kazánház építése a kovácsműhely részére létesített kazántelep számára 20.000 K 2. Öt gőzkazánból álló kazántelep kéménnyel és berendezéssel együtt a kovácsműhely részére 178.000 K 3. Új fővezeték építése a gyártelep részére a vízszolgáltatás megjavítására 34.000 K 4. Az ötödik gőzdinamó az elektromos központ részére, 15 lóerő teljesítménnyel 70.000 K 5. A gépműhelyi gőzsűrítőtelep részére szivattyú 22.500 K 6. Vízmedence a szivattyúhoz 3.200 K 7. Hűtőmedence bővítése a gépműhelyi gőzsűrítőtelepnél 9.500 K 8. Téglagyári gépház bővítése 1.500 K 9. Gőzkazán a téglagyár részére 17.000 K 10. Különféle szerszámgépek és szerszámok a javítóműhely részére 9.000 K. „Miután a gyár folytonos fejlődésével kapcsolatban a gépészeti berendezések is nagyobbodnak, a gépjavító munkálatok, illetve a gépészeti berendezéseknél használatban lévő tárgyak kicseréléséhez szükséges új alkatrészek megmunkálására szolgáló javítóműhelyi munkagépek már nem képesek az igényeket kielégíteni és