Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A karbantartás fejlődése 1871-1885 között

„A kovács- és lakatosműhely, amely a gyárnál előforduló javítá­sokkal és munkákkal foglalkozik, igen szűk. A terv elkészült a na­gyobbításra, tekintve az üzem folyamatában előforduló javításokra. Kárt okoz, hogy a javítások el vannak halasztva, az üzem akadályoz­tatva van. Tekintve az üzem folyamatában előforduló javítások sür­gősségét és azon kárt, hogy az ily javítások elhalasztása által az üze­mek akadályoztatása következtében a gyárra hárulhat, szükséges, hogy a műhely nagyobbítása minél hamarabb végrehajtassék." Ugyanez a jegyzőkönyv foglalkozik az esztergályozás szűk kapa­citásával és megállapítja, hogy az üregezés fontossága miatt a henger­eszterga minél előbbi üzembeállítása szükséges. A megállapítások azt mutatják, hogy a gépműhely végezte a vasmű nagyobb természetű javításait, a szükséges forgácsolási munkákat, a szerszámok készítésé­nél és az alkatrészgyártásnál, pl. a hengerek megmunkálását. Összegezve a karbantartás helyzetét a vasmű indulásakor és az 1885-ös évben, megállapítható, hogy a kezdeti időszakban a vasmű­nek önálló karbantartó szervezete nem alakult ki. A karbantartás és a gépek üzemeltetése szervezetileg beépült a termelés irányításába. Vonatkozik ez különösen a gépészeti vonatkozású karbantartásra. Épí­tészet területén már akkor kezd kialakulni a későbbi építészeti osztály. A karbantartás három nagy részre tagozódik: - az üzemek keretében működő üzemeltetésre (gépkezelés, kenés, ügyeletesek) és kisebb, az üzemeltetéssel összefüggő javításokra, - a gépműhely keretében működő és az üzemeket kiszolgáló kar­bantartási munkák végzésére, alkatrészek gyártására, - építészeti munkákat végző „tatarozási " iroda munkájára. Azt vizsgálva, hogy történt-e előrelépés a karbantartás területén (a há­mori karbantartással összevetve) megállapítható, hogy jelentős fejlő­dés történt: - elválasztották az üzemeltetés közbeni kisebb javításokat a na­gyobb volumenű javításoktól, - kialakult egy üzem, amelynek egyik feladata lett a javítások köz­ponti elvégzése (gépműhely), - a „tatarozási" iroda megalakulásával, az ács-, és kőműves (építke­zési) munkák szervezettebbé váltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom