Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A Lenin Kohászati Művek üzemfenntartási tevékenységének fejlődése

számrendszerbe foglaltuk, az egyes számok [xinto­san meghatározzák az alkatrész beépítési helyét. A számrendszer szolgáltatja az alapját a költségek terhelésének is. Meghatároztuk az egyes alkat­részek beépítési darabszámát és az élettartamát, amiből kialakult az alkatrészekre vonatkozó kész­ietnorma. Az alkatrészek árának meghatározásával kialakítottuk a gyáregységek és a vállalat készlet­norma értékét. Alkatrészgazdálkodáeunk kezdeti időszakában törekvésünk az volt, hogy készleteinket feltöltsük, lehetőleg a megállapított norrna szintjére. A kő­vetkező periódusban fokozottan előtérbe kerültek a gazdaságossági szempontok. Ez szükségessé tette készleteink felülvizsgálatát és gazdálkodási rend­szerünk átszervezését. Ennek eredménye a kész­letek csökkentésében nyilvánult ineg. Pénzügyi kihatásai az eszközlekötési járulék és raktározási költségek mérséMóVléaében mutatkozott. Természetes, hogy a készletek csökkentését nem mechanikusan végeztük. Alapelvünk az volt, hogy a készletek mérséklése az üzembiztonságot a leg­kisebb mértékben sem veszélyeztetheti. Felülvizs­gálatunk során alkatrészeinket a következőképpen csoportosítottuk : — olyan alkatrészek, melyeknek meghibásodása esetén ideiglenes áthidalási lehetőség van, — olyan berendezések alkatrészei, meivek a ter­melési folyamatban csak időszakosan vesznek részt, illetve a termelési folyamatból történő — meghatározott időtartamú — kivonása nem sza­kítja meg annak folyamatosságát — súlyponti berendezések alkatrészei, melyek­nél üzembiztonsági okokból nem célszerű készlet­csökkentést végrehajtani. Az alkatrész normákat évenként felülvizsgáljuk és a szükséges változtatásokat végrehajtjuk mind pozitív, mind negatív irányban. A felülvizsgálat alapja a felhasználás és az alkatrész forgási sebes­ségének mérése. A megtett intézkedések hatására az utóbbi 5 esztendő alatt vállalatunk tartaléka!katréHz kész­lete 15%-kai csökkent, annak ellenére, hogy a jel­zett időszakban állóeszközeink bruttó értéke 12%­kal növekedett. Alkat részgazdálkodási rendszerünk továbbfej­lesztését jelenleg is rendkívül lényegesnek tartjuk. Ennek a fejlesztésnek a lehetőségét biztosította, hogy vállalatunk Számítástechnikai Központja egy Bull Gamma 115 típusú számítógéppel bővült. Ez a berendezés megteremtette a technikai alapját a modern adatszolgáltatási rendszernek. A rend­szer szervezést a karbantartó szervekkel lefoly­tatott konzultáció alapján a Számítástechnikai Központ végzi. A korszerű számítástechnikai módszerek fel­használása, ill. a számítógép biztosítja az alapada­tokat az alkatrészgazdálkodás fejlesztéséhez : — havonta tabló formájában szolgáltatja a gyáregységek tartalékalkatrész készletének növeke­dését és csökkentését. — havonta tabló formájában szolgáltatja a gyár­egységek tartalékalkatrész készletének adatait, — negyedévenként tabló formájában szolgál­tatja gyáregységenként a 12 hónapja mozgást nem végző tartalékaikat részek felsorolását, A szolgáltatott alapadatok lehetőséget biztosí­tanak alkatrész készletünk nagyságrendjének és forgási sebességének elemzésére, valamint az el­fekvő keszletek feltárására és az alkatrész normák felülvizsgálatára. Karbantartásunk területén alkalmazott korsiwfi technológiákkal elért eredmények Vállalatunknál vannak olyan tevékenységek, munkamódszerek — amelyek eltérnek a szokvá­nyos karbantartási műveletektől —-, amelyekkel növeltük a karbantartás színvonalát, jobb ered­ményeket értünk el és gazdaságosabban végeztük munkánkat. Ezen fontosabb technológiai eljárások közül a következőkkel részletesebben foglalkozunk : Öntöttvas alkatrészek felújítása hidefrhpgesztessel Gépi berendezéseink nagyrészében megtalál­hatók a különféle célokat Bzoígáló öntöttvas alkat­részek, szürke öntvények, nagyobb szilárdságú gömbgrafitos öntvények, temperöntvények, me­lyek kopnak, eltörnek és ennek következtében javításra szorulnak. Nem kisebb jelentőségű vil­lamos motoraink öntöttvas testének javítása sem. Esetenként javítanunk kell vasöntödénk öntöttvas termékeit is, ahol speciális javítási feladatok for­dulnak elő, pl.: nagykeménységű kéregöntvények, ahol a kéreg azonos keménysége a javítás után is előírás. Az öntvények korszerű, gyors és megbízható javítási eljárása az öntöttvas hideghegesztése. Az öntöttvas hegesztési nehézsége az alábbi három tu­lajdonságából ered : 1. Alakváltozási képessége csak 400 °C felett van, képlékeny alakváltozásra nem képes. 2. A hővezetőképessége csekély, így a melegítése csak lassan végezhető. 3. Az öntöttvasnak sajátos szövetszerkezete van, mely hegesztés közben austenites állapotba kerül, s a hűtéstől függően perlites, ledeburitos vagy mar­tensites szövetű lesz. Az öntöttvas fenti tulajdonságai megszabják az alkalmazható hegesztési technológiákat. A gya­korlatban eddig bevált eljárások: — meleg, —- fél meleg, — hideghegesztés. A három közül egyre nagyobb tért hódít az öntöttvas hideghegesztéso. Ez abból adódik, hogy a meleg és félmeleg hegesztéshez viszonyítva el­marad az előmelegítés és az ezzel járó gyakori öntvény vetemedés. A meleg és félmeleg hegesztés igénybe veszi a hegesztő szakmunkást. A hideghegesztés szempontjai: Az öntöttvas hideghegesztése az utóbbi pár év­ben nagy fejlődésen ment át, és megszüntette az öntöttvas hegesztésétől való félelmet. Ez az elektróda összetételnek ós az újszerű bevonás­technikának köszönhető. A teljes bázikus jellegű és kis áramerősséggel is biztos ívet adó elektródák lehetővé tették a legkisebb hőbeviteit hegesztés közben. Ma már — ezt üzemekben is tapasztaljuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom