Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)
A Lenin Kohászati Művek üzemfenntartási tevékenységének fejlődése
számrendszerbe foglaltuk, az egyes számok [xintosan meghatározzák az alkatrész beépítési helyét. A számrendszer szolgáltatja az alapját a költségek terhelésének is. Meghatároztuk az egyes alkatrészek beépítési darabszámát és az élettartamát, amiből kialakult az alkatrészekre vonatkozó készietnorma. Az alkatrészek árának meghatározásával kialakítottuk a gyáregységek és a vállalat készletnorma értékét. Alkatrészgazdálkodáeunk kezdeti időszakában törekvésünk az volt, hogy készleteinket feltöltsük, lehetőleg a megállapított norrna szintjére. A kővetkező periódusban fokozottan előtérbe kerültek a gazdaságossági szempontok. Ez szükségessé tette készleteink felülvizsgálatát és gazdálkodási rendszerünk átszervezését. Ennek eredménye a készletek csökkentésében nyilvánult ineg. Pénzügyi kihatásai az eszközlekötési járulék és raktározási költségek mérséMóVléaében mutatkozott. Természetes, hogy a készletek csökkentését nem mechanikusan végeztük. Alapelvünk az volt, hogy a készletek mérséklése az üzembiztonságot a legkisebb mértékben sem veszélyeztetheti. Felülvizsgálatunk során alkatrészeinket a következőképpen csoportosítottuk : — olyan alkatrészek, melyeknek meghibásodása esetén ideiglenes áthidalási lehetőség van, — olyan berendezések alkatrészei, meivek a termelési folyamatban csak időszakosan vesznek részt, illetve a termelési folyamatból történő — meghatározott időtartamú — kivonása nem szakítja meg annak folyamatosságát — súlyponti berendezések alkatrészei, melyeknél üzembiztonsági okokból nem célszerű készletcsökkentést végrehajtani. Az alkatrész normákat évenként felülvizsgáljuk és a szükséges változtatásokat végrehajtjuk mind pozitív, mind negatív irányban. A felülvizsgálat alapja a felhasználás és az alkatrész forgási sebességének mérése. A megtett intézkedések hatására az utóbbi 5 esztendő alatt vállalatunk tartaléka!katréHz készlete 15%-kai csökkent, annak ellenére, hogy a jelzett időszakban állóeszközeink bruttó értéke 12%kal növekedett. Alkat részgazdálkodási rendszerünk továbbfejlesztését jelenleg is rendkívül lényegesnek tartjuk. Ennek a fejlesztésnek a lehetőségét biztosította, hogy vállalatunk Számítástechnikai Központja egy Bull Gamma 115 típusú számítógéppel bővült. Ez a berendezés megteremtette a technikai alapját a modern adatszolgáltatási rendszernek. A rendszer szervezést a karbantartó szervekkel lefolytatott konzultáció alapján a Számítástechnikai Központ végzi. A korszerű számítástechnikai módszerek felhasználása, ill. a számítógép biztosítja az alapadatokat az alkatrészgazdálkodás fejlesztéséhez : — havonta tabló formájában szolgáltatja a gyáregységek tartalékalkatrész készletének növekedését és csökkentését. — havonta tabló formájában szolgáltatja a gyáregységek tartalékalkatrész készletének adatait, — negyedévenként tabló formájában szolgáltatja gyáregységenként a 12 hónapja mozgást nem végző tartalékaikat részek felsorolását, A szolgáltatott alapadatok lehetőséget biztosítanak alkatrész készletünk nagyságrendjének és forgási sebességének elemzésére, valamint az elfekvő keszletek feltárására és az alkatrész normák felülvizsgálatára. Karbantartásunk területén alkalmazott korsiwfi technológiákkal elért eredmények Vállalatunknál vannak olyan tevékenységek, munkamódszerek — amelyek eltérnek a szokványos karbantartási műveletektől —-, amelyekkel növeltük a karbantartás színvonalát, jobb eredményeket értünk el és gazdaságosabban végeztük munkánkat. Ezen fontosabb technológiai eljárások közül a következőkkel részletesebben foglalkozunk : Öntöttvas alkatrészek felújítása hidefrhpgesztessel Gépi berendezéseink nagyrészében megtalálhatók a különféle célokat Bzoígáló öntöttvas alkatrészek, szürke öntvények, nagyobb szilárdságú gömbgrafitos öntvények, temperöntvények, melyek kopnak, eltörnek és ennek következtében javításra szorulnak. Nem kisebb jelentőségű villamos motoraink öntöttvas testének javítása sem. Esetenként javítanunk kell vasöntödénk öntöttvas termékeit is, ahol speciális javítási feladatok fordulnak elő, pl.: nagykeménységű kéregöntvények, ahol a kéreg azonos keménysége a javítás után is előírás. Az öntvények korszerű, gyors és megbízható javítási eljárása az öntöttvas hideghegesztése. Az öntöttvas hegesztési nehézsége az alábbi három tulajdonságából ered : 1. Alakváltozási képessége csak 400 °C felett van, képlékeny alakváltozásra nem képes. 2. A hővezetőképessége csekély, így a melegítése csak lassan végezhető. 3. Az öntöttvasnak sajátos szövetszerkezete van, mely hegesztés közben austenites állapotba kerül, s a hűtéstől függően perlites, ledeburitos vagy martensites szövetű lesz. Az öntöttvas fenti tulajdonságai megszabják az alkalmazható hegesztési technológiákat. A gyakorlatban eddig bevált eljárások: — meleg, —- fél meleg, — hideghegesztés. A három közül egyre nagyobb tért hódít az öntöttvas hideghegesztéso. Ez abból adódik, hogy a meleg és félmeleg hegesztéshez viszonyítva elmarad az előmelegítés és az ezzel járó gyakori öntvény vetemedés. A meleg és félmeleg hegesztés igénybe veszi a hegesztő szakmunkást. A hideghegesztés szempontjai: Az öntöttvas hideghegesztése az utóbbi pár évben nagy fejlődésen ment át, és megszüntette az öntöttvas hegesztésétől való félelmet. Ez az elektróda összetételnek ós az újszerű bevonástechnikának köszönhető. A teljes bázikus jellegű és kis áramerősséggel is biztos ívet adó elektródák lehetővé tették a legkisebb hőbeviteit hegesztés közben. Ma már — ezt üzemekben is tapasztaljuk