Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

A Lenin Kohászati Művek üzemfenntartási tevékenységének fejlődése

A karbantartani rendszer kiválasztása és indoklása Az előzőekben ismertetett változatok közül vál­lalatunknál általában a megelőző karbantartási rendszer időszakos karbantartási módszere alapján végezzük üzemfenntartási munkánkat. Az említett módszer kiválasztása és bevezetése műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vétele alapján történt. Ezt au álláspontunkat in­dokolta, hogy a felülvizsgálat utáni karbantartási rendszert jelenlegi viszonyaink között már elavult­nak tekintjük, alkalmazása gazdaságtalan, a szab­ványos karbantartási módszer általános alkalma­zását viszont, kohászati berendezéseknél szükség­telennek és költségkihatásai miatt gazdaságtalan­nak tartjuk. A kiválasztott karbantartási módszer alkalma­zásának helyességét az elmúlt évek során szerzett gyakorlati tapasztalataink igazolják. Ezt az alábbi­akkal bizonyítjuk : Termelő berendezéseinknél vizsgálat tárgyává tettük az üzemzavarok miatti kieső idők alaku­lását. Jellemző példaként ismertetjük folytatólagos középhengermövünk üzemzavar alakulását, amit az 1. ábra mutat be. 'Az ábrán 1967., 1968. és 1969. év üzemzavaros állásidő alakulásának trend görbéje látható az üzemidő %-ában, így jellemzi az adott időszakban tartósan érvényesülő tendenciákat. Egy-egy időszak Udajdonképjicn olyan idősor, melynek alapirányzata valamilyen matematikai függvénnyel leírható törvényszerűséget követ. Az idősor grafikus képének tanulmányozása után meg­állapítható azon matematikai függvény típus, amely helyesen tükrözi a tartós irányzatot. Véleményünk az, hogy ezt a törvényszerűséget leginkább ftz ex|>oneneiáIÍ8 trend görbe tükrözi, de az egyszerű­ség kedvéért, valamint azért mert a későbbi követ­kez.tetéseket a lineáris trend számítás is igazolja, eltekintünk az exponenciábs trend alkalmazásától. Példaként bemutatjuk 15M58. évi nagyjavítást követő időszakra jellemző trend-vonal számításá­nak menetét. Időszak, hó I Üzem­zavar. x 1 % 1 * •ni X* TronrJ érték y IX. X. XI. XII. 1. —2 ! 0,97 —1 j 1,29 0 ! 1,68 + 1 1,02 4-2 { 1,49 — 1,94 — 1,29 0 + 1,02 + 2,98 4 1 0 1 4 1,136 1,273 1,41 1,547 },684 7,05 + 1,37 10 0,137 A fenti időszakra jellemző matematikai függ­vény típus egyenlete tehát: )*=0,137*+1,41 / I tHVtUKyUXXW ( I f N V MIVM XUH I. U KV VI VMMB.it lb 867 m as , _ 1. ábra. Karbantartási trend-számítások görbéi A koordináta rendszer nullpontja IÍIÜS. XI. hó. Az előző számítást minden időszakra elvégezve kapjuk az 1. ábrán látható trend-vonalakból álló görbét. Ezt elemezve megállapítható, hogy az ál­talános javítások előtti időszakban az üzemzava­rok miatt kiesett idő növekvő, a j[avítás után csökkenő tendenciát mutat, vagy alacsonyabb szintről induló emelkedő tendenciájú. A fentiekből adódik, hogy felülvizsgálat utáni karbantartási módszert alkalmazva, a termelő be­rendezéseket az üzemidő nagyobb %-ában a kieső idők szempontjából kedvezőtlen zónában üzemel­tetnénk. A szabványos karbantartási módszer rendelke­zik a legnagyobb szervezettséggel. Ennek alkalma­zását azonban — egyes kivételektől eltekintve — nem tartjuk célszerűnek, mivel általában a kohá­szati berendezéseknél élet- és vagyonbiztonsági szempontok használatát nem indokolják, magas költségkihatásai nem realizálódnak a kieső idők csökkenése által elérhető gazdasági eredményekben. unnék igazolására megvizsgáltuk, hogy a szabvá­nyos karbantartási módszer alkalmazása milyen gazdaságossági kihatásokat eredményezne az előző példánkban ismertetett, folytatólagos középhenger­inű vonatkozásában. 1HÖ8. évben gépészeti- és villamos üzemzavar következtében* kiesett az üzemidő 1,82%-a. Szab­ványos karbantartás általános alkalmazása esetén ez az érték véleményünk szerint 0,5% lehet. így az elérhető üzemidő növekedés: 1,82—0,5=1,32%. Ez megfelel )07 óra/év üzem­időnek. Ezzel elérhető termelési többletérték : 107 óra X189 740 Ft=á0 302 180 Ft/év Ebből eredő vállalati haszon : 1 260 000 Ft/év .Szabványos karbantartás általános alkalmazása esetén természetesen növekszik az alkatrész készlet és az alkatrész felhasználás. Számításaink szerint 30%-kaI. Knnek következtében a felmerülő többlet­költségek : Alkatrész felhasználásból 2 170 000 Ft Alkatrész készletnövekedésből .... 168 000 Ft Összesen 2 338 000 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom