Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
egyidejűleg műre való vasérc-előfordulások kutatására kényszerült, hogy a vasmű ércellátását biztosítani tudja? Nyilván, hogy nem! Fazola 1770-71-ben még a környéket járja. A jászói bányafelügyelőségnél engedélyt kér: 64 ' 65,66 1770. 1771. augusztus 18-án december 27-én január 16-án március 22-én május 22-én június 5-én július 28-án augusztus 9-én augusztus 25-én szeptember 7-én Uppony határában vaskőre és más ércekre Bánhorvát és Sáta területén vaskőre diósgyőri koronauradalom területén az öszszes folyóvizekre a Garadna forrásától (Szentlélekpuszta) egészen Miskolcig, bele értve a Szinva medrét is Szalonna község határában vaskőre és minden más ércre Bódva völgyében kutatásra Uppony és Tapolcsány határán vaskőre Uppony és Nekézseny határán vaskőre, továbbá az összes vízfolyást a Szinvának a Sajóba való betorkolásáig újabb területekre Nekézseny, Bánhorvát és Bánfalva térségében vaskőre újabb területekre Uppony, Bánfalva és Mályinka határában Nekézseny, Mályinka, Varbó és Sátoraljaújhely határaiban felhagyott tárókat, aranyra és ezüstre. Mindez sok-sok időt és pénzt igénylő munka volt. Mint Zoltay írja: „Csak a feltárási munka megindítása is nagy nehézségekbe ütközött, s ezután még ott volt a kockázat: Szomolnokra nagyobb mennyiségű vaskőpróbát kellett beküldeni, s gyakran Zoltay E. 1970. 24. Zoltay E. 1970. 25. Zoltay E. 1970. 26.