Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)

Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben

faszén -i faszén —^ r —» nyersvas faszén 1 BUCAKEMENCE NAGYOLVASZTÓ FRISSTUZ redukció redukció I olvasztás frissítés s alako s-szivac s o s nyersbuca (szívós) kovácsolható folyékony nyersvas kristályos nyer s vas (rideg) nem kovácsolható salakos-szivacsos nyers gomolya (szívós) I kovácsolható HÁMOR HÁMOR sal aktul ami as forrasztás kovácsvas (acél

) salaktalanítás forrasztás kovácsvas (acél

) 16. ábra A vasércből egy lépcsőben - bucakemencében - kovácsolható vasat (acélt) gyártó technológiai út (A) és a vasércből két lépcsőben - nagyolvasztóban és frisstüzön - kovácsolható vasat (acélt) gyártó technológiai út (B) Kétségtelen, hogy a kovácsolható vas ércből való kinyerésének két változata közül abban az időben a nagyolvasztós-frisstüzes-hámoros volt a korszerűbb (gazdaságosabb és termelékenyebb); de egy ilyen mű a Kárpátmedencében széltében elterjedt bucakemencés-hámoros vasgyárakhoz viszonyítva csak lényegesen nagyobb termelőkapacitás esetén fizetődött ki. Megvalósítása nagy összegű beruházást, a kiépítendő termelőrendszer folyamatos fenntartása pedig szigorú műszaki és technológiai feltételek megteremtését követelte, a termékek befogadásához illeszkedő piaccal. Kisebb termelőkapacitás esetén a bucakemencés-hámoros változat volt gazdaságosabb, és mind a beruházás, mind a termelés feltételeinek tekintetében igénytelenebb. A XVIII. század második felében a Kárpát-medencében a vastermelő egységek modelljei nagyon széles választékot nyújtottak új üzem létesítéséhez. A berendezések, a termelés tömege és a termékválaszték összhangban voltak a piaci igényekkel. Természetesen voltak döntő fontosságú természeti feltételek: mindenekelőtt a vízi energia, majd az érc és erdő hozzáférhetősé-