Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
rünk igazi bucát; elődeinknek sejtelmük sem volt arról mi megy végbe a kemence aknájában, de jól kovácsolható és forrasztható bucát kaptak. Azt is sejtjük, hogyan forrasztották össze a hozzávetőleg 200 darab bucából álló oszlopot, mert ma már ismerjük a kovácsforrasztás fémtani feltételeit és folyamatait, de aligha akadnának ma kovácsok, akik az 1600 évvel ezelőtti eszközökkel olyan tökéletes forrasztást végre tudnának hajtani. Eme ellentmondásoknak természetesen megvan a maga kulcsa: az évezredes tapasztalat! Ősi vaskohászati leletek természetesen nem csak Indiában, hanem másutt Ázsiában, Egyiptomban, Közel-Keleten is tanúskodnak arról, hogy már Kr. e. 2-3 ezer évvel tudtak vasat gyártani. India kedvező száraz éghajlatának köszönheti, hogy igen gazdag az ősi vasemlékekben; a nedves-párás éghajlatokban a vas rozsdásodott és elporladt. A Kárpát-medencében sem kedvezett az éghajlat a vasemlékek számára, de régészek fáradozásainak köszönhetően: a bucakohászok tűzhelyeinek, kemencéinek, felhasznált érceinek és salakolvadékainak maradványai tanúskodnak arról, hogy itt is termeltek bucavasat már 2500 évvel ezelőtt, sőt talán korábban is, és a vasgyártás technikai színvonala, valamint a termékek tulajdonságai megfeleltek az itt élő népek kultúrájának. Hazai régészeink kutatási eredményeiből - a természetes vagy mesterséges dombok oldalaiban talált bucakemence-maradványokból - arra lehet következtetni, hogy a Kárpát-medencében a vasgyártás Kr. e. 500 évvel, a Hallstatti kultúra idején terjedt el, és a La Tene kultúra idején itt már fejlett vaskohászat folyt. 3 A Kr. e. századokban Miskolc térségében is gyártottak vasat; a „Városképek-Műemlékek" sorozatban szerkesztett Miskolc c. könyvben, a „Település a honfoglalásig" fejezetben Marjalaki Kiss Lajos a következőket írja: „A vaskorszak második felében Miskolc környékén, a Bükk több magaslati pontján települtek a vasműves kelták, s ezeknek egyik törzse, a kotin nép kis telephelyet épített a Vasgyár és Diósgyőr feletti hegyen, a Nagysánc nevű tetőn. A sánccal körülvett lakótelepen élő kotin nép megyénk első vasművese volt, az i. e. III—I. században, de még itt lakott az időszámítás utáni első évszázadban is. Jóminőségű vasból készítettek fegyvereket, házi eszközöket. Vasáruval és grafitmázas, korongon formált sötétszínű cserépedényekkel lát3 Edvi Illés A. 1901.6.
