Sziklavári János: A forrasztott vasgyártás korszaka Diósgyőrben 1770-1880 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 16. (Miskolc, 2005)
Első rész. Forrasztott acél gyártása a hámori vasműben
A kincstárral 1770 februárjában kötött megállapodásnak megfelelően az új vállalat az első három évben Fazola birtokában és pénzügyi irányítása alatt maradt. Ez súlyos anyagi következményekkel járt: neki kellett fizetnie az upponyi vasércfejtő bányászait és a vasércfuvarozókat, a szentléleki favágókat, szénégetőket és faszénfuvarosokat, a termelési lánc valamennyi munkását és alkalmazottját. Az alapító társak alaptőkéje kimerült, ezért saját vagyonából és kölcsönökből kellett fedeznie a kiadásokat. A Fazola hitelügyletei c. alatt felsorolt kölcsönök 1771 és '74 között: az egri Papneveldéktől 500, az egri irgalmasrendtől 1045, Derra Jakab egri huszárkapitánytól 3000, testvérétől, Fazola Lénárdtól 1000 forint. Ez az 5545 forint igen nagy összeg volt, számításba véve az ő évi 400 forint gyárvezetői fizetését. A sok kölcsön csak egri ingatlanainak eladásával látszott kiegyenlíthetőnek; a bécsi kincstártól - noha remélte - nem kapott támogatást. 85 A vasműnek számos nehézséggel kellett megküzdenie. Ezek okozói: a vízhiányon kívül az érc és a faszén gyenge minősége, a nagyolvasztó nem megfelelő falazata, és nem utolsó sorban a hiányos szakértelem a gyár irányításában és a termelésben a nagyolvasztónál és a frisstüzeknél egyaránt. Fazola - sajnos - nem volt képes a gyárra összpontosítani, mert idejének és energiájának nagy részét a vízellátás javítására, az érc és faszén előteremtésére kellett fordítania. Emellett állandó feszültségben tartották őt saját anyagi természetű ügyei, a felvett és még vissza nem fizetett kölcsönök hitelezőinek zaklatásai. A vasgyár 1772-73-ban még nem tudott piacon eladható árut termelni. Termékeivel 1774-ben lépett a piacra. A sikerek azonban mélyen a várakozás alatt maradtak, mert a gömöri és mecenzéfi bucakemencés hámorok áruinak választékával, minőségével és áraival a diósgyőri termékek nem tudtak versenyezni. 86
