Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

4. Diósgyőri acélgyártás a két világháború között

Az új vasmű előzetes tervét az Iparügyi Minisztérium rendeletére a MÁV AG diósgyőri gyárában dolgozták ki két változatban. Az egyik szerint Ajka és Bodajk táján, a másik szerint Dunaföldvár és Kalocsa között, a Duna mentén települt volna a gyár. A terv szerint nagyolvasztóból, martinacélmüből, hengermüvekből, kiszolgáló üzemekből, erőműből és lakótelepből állt volna. Noha az alapelgondolás új berendezésekre vonatkozott, készíteni kellett olyan változatú költségszámítást is, amelyben figyelembe veszik több diósgyőri berendezés áttelepítését. A gyár - a termékszerkezet szerint - egy második Diósgyőrnek ígérkezett. Arra nem tér ki a tervezet, hogy meglevő nagyolvasztói és hengerműi berendezések esetleges áttelepítése után hogyan változnék meg a diósgyőri termelés és termékszerkezet. A MÁV AG javaslatának előterjesztése után évek teltek el anélkül, hogy napirendre került volna az új vasmű építése. 1940-ben üzembe helyeztek egy 3 tonnás Heroult-rendszerű ívkemencét (1980 kVA-es transzformátorral) és 10 tonnásra bővítették a Weigl-féle kombinált kemencét. 1943-ban építettek még egy új, 15 tonnás kombinált kemencét is (3000 kVA-es transzformátorral). (42. és 43. ábra) A kemencék néhány jellemző adata: 2x200 és 2x300 mm-es elektródákkal rendelkeztek, a fürdő mélysége 300 mm volt, falazatuk: fenék: 2 sor samott-tégla, egy élsor magnezit-tégla és 470 mm döngölt magnezit szemcse. Az oldalfal: magnezit-tégla, 6 laposra 2 élsor. A tűzfej 480x850 mm-es, a csapolócsatorna 2000 mm-es volt. Néhány műszaki adat: 11. táblázat Kemence száma Csapolt mennyiség t Teljesítmény t/óra Termelés t/hó Transzformátor teljesítmény Kemence száma Csapolt mennyiség t Teljesítmény t/óra Termelés t/hó MW UpV UszV XII. 15 1,75 1000 2 3000 105-200 XIII. 12 1,01 750 1,7 3000 115-200