Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

3. Az új Martinacélmű korszaka

Kikészítés: A C-tartalom függvényében 60-90 lapát reve beszórásával kezdődik, majd további reve és égetett mész együttes adagolásával folytatódik úgy, hogy a C-kiégés sebessége 0,2-0,3% C/h legyen. Ha sürü a salak, akkor vöröstégla törmelékkel hígítják. A kikészítés folyamán átlagosan 9 acél- és salakpróbát vesznek. Az elődezoxidáló FeMnSi-ot (ennek hiányá-ban FeMn-t) és FeSiot csapolás előtt 40-45 perccel adagolják. Végdezoxidálás: A kifolyó acélsugárba adagolt FeSi-mal és 1 kg/t alumíniummal. Öntés: Kizárólag felső öntéssel; az öntési sebesség 0,9-1 t/min. 3.3. Vaskohászat a XIX-XX. század fordulóján A világ vaskohászata a századfordulón rohamos fejlődésben volt, amit a következő adatok bizonyítanak (millió tonnában):

30 4. táblázat 1895 1900 1905 Növekedés [%] 1905/1895 Vasérctermelés 58,8 88,3 115,4 196 Nyersvastermelés 29,5 41,2 54,0 183 Acéltermelés 25,3 37,3 51,9 205 Az acéltermelésben mind a forrasztott acél, mind a folytacél benne foglaltatik. Az acéltermelés 10 esztendő alatt (1895 és 1905 között) 2,05-szorosára növekedett, szemben a nyersvas 1,83-szoros növekedésével, ami jelzi a vases acélhulladék növekvő arányú felhasználását, egyben az acélgyártás technológiájában a martin-acélgyártás térhódítását is. Magyarország nyersvas- és acéltermelése a századfordulón így alakult (ezer tonnában):

31 Statistisches Jahrbuch der Stahlindustrie. Düsseldorf, 1996. 31 Edvi Illés Aladár: Vas- és Fémipar. 1901. Kivonat.