Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

falazatnak áramlás és sugárzás útján a hő nagy részét átadja; majd a bG

2 és bL

2 —> fG

2 és fL

2 —> G

2 és L

2 úton a magával vitt érzékelhető hő egy részét a falazatnak és a rácsozatnak leadva távozik a kemencéből. Ez a periódus meghatározott időtartamú vagy a beáramló levegőkamra (Li) lehűlésének megengedhető hőmérsékletéig tart. Ekkor váltószelepek működtetésével a fűtés iránya megváltozik; következik a II. periódus. A folyamat most az I. periódus fordítottja. 9. ábra Siemens-Martin-kemence metszete 1.3. A diósgyőri forrasztott sín gyártástechnológiája A nyersvasból kavarókemencében frissített acéltermék a salakos-szivacsos képlékeny acélgomolya volt. Ezeknek a kemencéből kiemelt tömege nem volt elegendően nagy ahhoz, hogy belőlük a vasutak előírásainak megfelelő keresztmetszetű és hosszúságú tömör síneket hengereljenek. Emiatt a gomolyákból előbb vékony keresztmetszetű tömör lapkákat (nyerssíneket) hengereltek, a lapkákból csomagokat készítettek, és a csomagokban egymásra fektetett lapkákat egymással kovácsforrasztással (pöröly alatt és hengerléssel) összeforrasztották; majd sínné hengerelték (10. ábra).