Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

terméke, az alumínium-oxid is az acélban marad. Az acél zárványszegény vagy zárványmentes dezoxidációja még máig is világszerte kutatási feladat. Ami a kemence szerkezetet illeti, a martinkemence a kavarókemencéböl nőtt ki, ennélfogva vannak azonos és eltérő szerkezeti részeik. Közös, a fémet befogadó medence szerepe és megközelítőleg alakja is, természetesen a kavarókemencéjé emberi léptékű, hiszen abban emberi erővel kavarni kell a fémet és salakot. 3"' 3. ábra Klasszikus felépítésű kavarókemence nézeti és hosszmetszeti rajza A 3. ábra klasszikus felépítésű kavarókemence nézeti és hosszmetszeti rajza. Jól elkülönül egymástól a szerkezet három része: a tűzhely (A), a munkatér (B) és a kémény (C). Teljes építési hossza 3,5-4 m, szélessége 1,75-2,25 m. A tűzhely szerkezete a felhasznált tüzelőanyagtól függött. Széntüzeléshez használt síkrácsos megoldást mutat a 4. ábra. Hasonló volt a diósgyőri kavarókemence is, amelynek felépítését az 5. ábra vázolja. Ez kettős (ikertelepítésű) kavarókemence, melynek kéményrendszerébe füstgázkazánt építettek be. A kemencefenék öntöttvas lap, amely tartókon nyugszik, hogy a levegő alulról szabadon hűlhesse. A medence oldalát ugyancsak öntöttvas lapokból alakították ki és vízzel hűtötték. A medence bélését 120-150 mm vastagon tűzálló anyagból készítették. A medencében megQmlesztett nyersvas (fémfürdő) mélysége csupán 25-30 mm! A munkatér vízszintes keresztmetszetének méreteit úgy választották meg, hogy a kavarómunkás (kavarász) a kavaró vassal (kaparóvonóval) a fürdő bármely részét könnyen elérhesse.