Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

Frissítés folyamán a vas olvadáspontja csökken (2. ábra). O 1 2 3 4 5 6 c. % 2. ábra Az olvadáspont alakulása a vasban oldott karbon függvényében A tiszta vas (C=0%) olvadáspontja 1536 °C; ez a C-tartalom növekedésével csökken: legalacsonyabb 1147 °C, a 4,3% C-tartalmú nyersvasé. A diagram vonalkázva mutatja a gyakorlatban leginkább szerepet játszó acélok C-tartalmának területét és a gyakorlati nyersvasak C-tartalmának területét. Vízszintes szaggatott vonalak az acélgyártó kemencékben tartható hőmérsékletet jelzik: ez a kavarókemencében magasabb, mint a nyersvasak olvadáspontja, de alacsonyabb, mint az acélok olvadáspontja, a SM-kemencében (és a Bessemer-konverterben) viszont mind a nyersvasak, mind az acélok olvadáspontjánál magasabb. Ebből a különbségből erednek az alapvető eltérések gyártástechnológiák és acéltulajdonságok tekintetében egyaránt. A frissítés elsősorban a C-tartalom kioxidálására értendő, de egyidejűleg oxidálódik a mangán, szilícium és foszfor is; a kénnek csupán kis hányada. A karbon kioxidálásának alapreakciója: [C] + O = CO ahol: [C] a vasban oldott karbon O az oldott karbonnal reagáló oxigén O a távozó szén-monoxid gáz.