Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)
1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása
keménység alapján tették: a nagy (0,8-1,5%) C-tartalmú vasat és az edzett vasat nevezték acélnak. A Kárpát-medencében még a XIX. század végén is uralkodó volt a következő megkülönböztetés: > kovácsvas (más elnevezéssel egyszerűen csak vas) melegen és hidegen egyaránt jól kovácsolható, de nem edzhető > acél csak melegen kovácsolható, de kitűnően edzhető > finomszemcsés vas (szemcsés kovácsvas) kovácsvas és acél közötti átmenet. Mindhárom kovácsolható vas gyűjtőneve régen „vas" volt, mai felfogásunk szerint „acél". A kovácsolható vasötvözeteket - mai fémtani felfogásunk szerint - egységesen acélnak, a nem kovácsolhatókat nyersvasnak tekintjük és nevezzük. A mai műszaki gyakorlatban azonban a „nyersvas" elnevezést az ércből nagyolvasztóban redukált „nyers" vasra használja, és megkülönböz-teti az öntöttvasat, melynek anyaga általában megegyezik a nyersvaséval, de már használati alakja van, amit folyékony vas öntésével - nem képlékeny alakítással nyert (1. ábra). A nyers vasból frissítéssel: karbontartalmának csökkentésével (oxidálásával) gyártjuk az acélt. Az 1860-as évek végén a vasúti sínt kétféle acélgyártási módszerrel gyártották, és elnevezéssel is megkülönböztették egymástól: a) hagyományos, már évtizedek óta ismert, forrasztott vasból hengerelt sín, röviden vassín; b) új, Európában már terjedő, folytacélból hengerelt sín, röviden acélsín. Természetesen mindkét fajta sín acélból volt, hiszen a forrasztott vas is acél, csak lágyabb, mint a folytacél és kevésbé kopásálló. A kavarókemencés technológia - korabeli nevén vasfinomítás - terméke forrasztott acél, és ebből hengerelt forrasztott sín, a Bessemer-konverteré és a Siemens-Martin kemencéje folytacél és ebből hengerelt acélsín. Tekintettel arra, hogy az új diósgyőri gyár alapításakor kiépített kavarókemencés forrasztott sín gyártását gazdasági és minőségi kényszerből néhány év múlva át kellett állítani acélsín gyártására, s ehhez Siemens-Martin-kemencéket (röviden: martin-kemencéket) választottak, a következőkben a kavaró-kemencés és a martinkemencés technológia lényegét vázoljuk fel.
