Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

Mellékletek

A Diósgyőri Acélmű termelése 1879-től napjainkig Megjegyzések: 1. A martinacél mennyiségében 1928. XII. 31-ig az elektrokemencék, tégelykemencék és a Bessemer-konverterek termelése is benne szerepel. 2. A termelés mennyiségének bizonytalansága: > Korábban a nyersacél mennyisége nem állapítható meg, együtt szerepel a készáru mennyiségével, vagy csak a készáru mennyisége szerepel. > Szervezeti összevonásoknál a különféle eljárások mennyiségét egybeszámolták. > Bruttó és nettó mennyiség nyilvántartása nem különül el mindig. > Féltermék, középtermék nincs mindig különválasztva a készacél termelésétől. > Nincs mindig különválasztva a folyékony nyersacél a nyers tuskó-, illetve az öntvény termeléstől. > Ugyanarról az időről különféle források egymással ellenkező statisztikai adatot is közölnek. > Időszakonként, az adott idő érdekeinek megfelelően határozták meg a középtermék fogalmát (egyes selejtfajtákat is a középtermékhez sorolták). > Táblázatunk a legtöbb helyen egyező számadatot tartalmazza. Me.: [tonna] 1/1. táblázat Év Martinacél Elektroacel LD- konverteracél Összes acél 1879 1 059 1 059 1880 2 705 2 705 1881 5 612 5 612 1882 9 479 9 479 1883 18 025 18 025 1884 20 470 20 470 1885 29 580 29 580 1886 21 520 21 520 1887 26 803 26 803 1888 43 952 43 952 1889 41 513 41513 <