Sziklavári János - Kiss László - Jung János - Sélei István: A diósgyőri acélgyártás története a folytacélgyártás bevezetésétől napjainkig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 15. (Miskolc, 2004)

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása

1. A Diósgyőri Vasgyár alapítása 1.1. A telepítési és technológiai terv 1867-ben a hámori vasgyár már közel 100 éves volt, amikor a kiegyezés utáni felelős magyar kormány pénzügyminisztere megbízta Gränzenstein Gusztáv osztályfőnököt és Pech Antal titkárt, hogy vizsgálják felül a gyár helyzetét, és tegyenek javaslatot megszüntetésére vagy fejlesztésére.

1 A vizsgálat megállapította, hogy a hámori gyár - adottságainál fogva - gazdaságosan nem fejleszthető. Miskolc-Diósgyőr térségében azonban téglagyártáshoz alkalmas anyag, tüzállóanyagok gyártásához megfelelő kvarchomok és agyag, mészégetéshez kiváló mészkő található, a korona-uradalom területén 8.000 millió mázsa kőszén bányászható, a közelben 4-5 m vastag érctelep fekszik, faszénégetéshez hatalmas erdőség terül el, és gyárépítésre alkalmas terület is van, ezért a szakértők javasolták, hogy a vasútépítéshez szükséges sín gyártására Miskolc és Diósgyőr között új gyárat építsenek az újmassai-hámori vasmű helyett." A pénzügyminiszter 1867 novemberében, 65.750 sz. iratában a szomolnoki Főigazgatóságnak a következőket rendeli el

3

: „Ezennel értesíttetik a k. Főigazgatóság, hogy a Diósgyőrött építendő és 200.000 mázsa vaspályasín termelésére számított vasgyár tervének kidolgozásával Glanzer Miksa fejérpataki vasgyári igazgató bízatott meg, ennélfogva utasítandó a Diósgyőri Vasgyár gondnoksága, hogy Glanzernek minden felvilágosítással, adatokkal, térképekkel, s áltáljában mindennel, mire szüksége leend, hogy feladatát mielőbb bevégezhesse, készségesen segítségére legyen, míg Glanzer Diósgyőrött leend, ennek rendelkezésére bocsássa. Budán, 1867. november 30-án Lónyai s.k." 1868 februárjában a hámori vasművet és az újonnan épülő gyárat a szomolnoki igazgatóság hatásköréből a diósgyőri jószágigazgatóság hatáskörébe utalták, ezzel a régi vasgyár termelését is az új gyár építésének szolgálatába állították.

4 1 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 20. p. 2 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 21. p. 3 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 22. p 4 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945. 22. p.