Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Acélipari recesszió, a kohászat válsága A végrehajtott nagyberuházás után igénybe vett hiteleket (mintegy 10 mil­liárd forintot), a gyár nem tudta visszafizetni, ezért a maradó tartozásokat a költségvetés - mint követelését - 1986-ban jóváírta. Az ezzel párhuzamosan megkezdett hatékonyságjavító és szervezet-korszerű s ítő intézkedések (ez idő­ben a vállalatnál először működött egy 15 fős döntési jogú Igazgató Tanács) hatására a vállalati befizetések 1988-ban hosszú idő óta először haladták meg a költségvetési támogatások összegét. A hosszú távon nyereséges működéshez azonban újabb beruházásokra és forgóalap-növelésre lett volna szükség. A nagy gyárat egyszerre sújtotta az acélipar recessziója és a KGST vál­sága. A gazdaságirányítási rendszer egyértelműen termékmennyiségre ori­entáltság központi irányítása helyett a piachoz való alkalmazkodási kényszer került előtérbe. Az anyagigényes ágazatok - így a kohászat - hatékonysága egyre csökkent és válságba került. A válságból való kilábalás érdekében a vál­lalat vezetése 1987-ben - megtartva az előző években kidolgozott stratégia fő irányvonalát - a termékszerkezet átalakítására, a fejlesztésekre és a visszafej­lesztésekre tervet dolgozott ki. Az 1990-ig szóló 3 éves stabilizációs időszak­ban a vállalat radikális átalakítást tervezett a mennyiségcentrikus termelési szerkezetének korszerűsítésére, a magas technológiai színvonalú nemesacél­gyártási rendszer kialakítására. Ennek keretében megvalósítását tervezte: - az ötvözött és nemesacélok folyamatos öntésének, - az UHP ívkemence anyag- és energiatakarékos minőséget javító fe­nékcsapolásos technológia bevezetésének, - az oxigénes konverternél a szilárd hulladékarány 22-24%-ról 40­50%-ra történő növelésének, - a készáru gyártó hengersorokon az új termékstruktúra gyártásához szükséges eszközök beépítésének, - 10-15%-os anyag-, 20-30%-os energia megtakarítás elérésének. 14 A stabilizációs program főbb gazdasági mutatói: 1987. 1988. 1989. 1990. Árbevétel összesen MFt 16 100 15 170 14 500 13 900 Költségvetési kapcs. egyenlege MFt - 710 + 675 + 830 + 908 Tiszta eredmény MFt 0 0 90 184 Mérleg szerinti eredmény MFt 0 40 130 250 Vagyonalap MFt 12 010 12 726 12 929 14 124 LKM program: szerkezetváltás, stabilizáció, kibontakozás. 1988. 2. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom