Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

GYÁRTÖRTÉNETI KÉPEK

- a műszaki fejlesztés segítségével a termékek előállítása a piaci értékítélet alapján is eredményes legyen, - a helyi adottságok gondos mérlegelésével a kialakított gyártási ágakat összhangba kell hozni és az ennek megfelelő kapacitás határszámokat rögzíteni kell, - a tervnek a magyar kohászat komplex fejlesztésébe harmonikusan beilleszthetőnek kell lennie, - a hagyományos gyártási ágakban a rendkívüli értéket jelentő szakképzett törzsgárda hosszú távú foglalkoztatását biztosítani kell korszerű szociális és munkakörülmények között. Ezen alapelvek alapján határoztuk meg a termelési tervet 1,1 millió tonna céltermeléssel. *** Termelés Az LKM hagyományossá érett kohászati termelő ágazatai a következők: Nyersvasgyártás, Acélgyártás, Hengereltáru gyártás, Acélöntvény-gyártás, Vasöntvény-gyártás, Kovácsoltam, Húzott-hántolt és csiszoltáru gyártás, Csavarárugyártás. A vállalat vertikuma tehát igen mély, ennek megfelelően az anyagfolyás egyensúlyának hosszú távon történő kialakítása nagyobb körültekintést igényel. A termeléstervezésnél egyik kiindulási pontunk volt a nyersvasgyártás adott települési viszonyok mellett indokolt fejlesztési korlátozása. Figyelembe vettük a két kiskohó teljes erkölcsi és fennálló fizikai leromlottságát, mely miatt elkerülhetetlennek látjuk pótlásukra egy, a 3. sz. nagyolvasztóhoz hasonló' méretű kohó telepítését. Ezzel nyersvasgyártási összkapacitás a BÉM anyagelőkészítésének figyelembevételével 770 et/év-re emelkedik, amely olyan érték, hogy biztosítása az anyagforgalmazás nehézségeit a maihoz képest nem növeli, alapvetően nagy beruházási terhet nem jelent, viszont bázist nyújt 1,1 milló t/év acéltermeléshez.