Boros Árpád: Események és tények a diósgyőri kohászat életéből 1770-2003 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 14. (Miskolc, 2004)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Történelmi évszázadok dióhéjban „A Bükk hegység Sajó felé kitáruló völgyei kedvező fekvésükkel már a történelem előtti időkben is letelepedésre késztették az ősembert. Erről tanúskodnak a miskolci Herman Ottó Múzeumban található leletek. A Kárpát-medencében megtelepült magyarság hasonlóképpen felismerte a környék katonai, gazdasági jelentőségét, ennek köszönheti létét a diósgyőri vár. Évszázadokig a vár, a hozzá tartozó épületek, gazdaságok, erdőségek adták meg a környék jellegét. 1770-től azonban új irányba fejlődött Diósgyőr és vele együtt Miskolc városa..."

1 A dátum a vasmű alapításának évét jelzi, amely elválaszthatatlan - a régmúlt és a magyar vasgyár történetében is - Fazola Henrik nevétől. „Fazola Henrik 1730-ban született Würzburgban..." Ott Oegg János György mester kovácsmű iskolájában tanulta a barokk vasművességet és a vaskohászati szakma alapjait. Külföldi utazásai során ismerte meg a karinti, a stájer, a spanyol és a francia vaskohászat által alkalmazott eljárásokat és a gyártási eszközöket. Utazásai alkalmával találkozott Barkóczy Ferenc egri püspökkel, aki felismerve rendkívüli szakmai tehetségét - Egerbe hívta különböző lakatosmunkák elvégzésére. Mivel ezidőben az egyház volt a fő megrendelő, így Fazola elvállalta a megrendelést és 1758-ban Egerbe költözött. A rendelés alapján olyan művészi kovácsoltvas kapukat és rácsokat készített, amelyek Felsőtárkányban és Egerben most is megtalálhatóak. Az egri megyeháza világhírű kovácsoltvas kapuját 1761-ben fejezte be. A vaskapu egyik rácsozatát az ország, Heves megye, valamint Barkóczy címere, a másikat többek között az egri borra emlékeztető három szőlőfürt díszíti. A harmadikat a téren könnyedén hajladozó indát, az ágak eleven lombozata, az igazság szobrocskája, a horgonyba kapaszkodó remény, a keresztet tartó hit alakjai és a liliom nyílt virágkelyhe tölti ki. Fazola természetbarát volt, ezért motívumait is elsősorban a növényvilágból vette, amely egyben a szakmai felkészültség „láttatására" is jó lehetőséget kínált. Barkóczy Ferenc püspök utóda Eszterházy Károly lett, aki szintén ellátta Fazolát munkákkal. Gondot csak a munkákhoz szükséges vasanyag beszerzése jelentett, s ezért merült fel annak gondolata, hogy Eger közelében egy vasmüvet kellene létesíteni. A vasmű létesítésének gondolata Fazola Henrik vasgyártási hajlamát, a szakma komplexitásával kapcsolatos affinitását is igazolja. 1 LKM Gyárismertető, 1976. 3. p, Csiffáry G. 1999. 27-38. pp.