Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
III. A második világháborútól a forradalomig (1945-1956)
az eletroacélmű olvasztárai terven felül több mint 50 tonna acélt, a durvahenger- de hengerészei pedig terven felül 254 tonna hengereltárut adtak a hazának. így köszöntötték a vas és acél városának dolgozói új békeművünk ünnepélyes beindulását. Délután 2 óra. A Lenin Kohászati Művek bejáratánál vörös selyemmel bevont diadalkapu fogadja az ünnepségre érkezett vendégeket, a gyár dolgozóit. A 340 méter hosszú, 30 méter széles és 22 méter magas középsori hengercsarnokban sivítva búgtak fel a hengersorok motoijai. A falakat vörös és nemzetiszínű zászlókkal, aranybetűs feliratokkal tették ünnepélyessé. Az egyik táblán németül írt sorok köszöntik a középhengermű építésében részt vett német mérnököket és szerelőidet, a másik táblán aranybetűk éltetik munkásosztályunkat és szeretett nagy pártunkat. Délután fél 3. A vörös selyem drapériával bevont, virágokkal és örökzöld növényekkel díszített emelvényen foglalta el helyét az ünnepség elnöksége... Két óra 45 perc. Ünnepélyes pillanatok következnek. A hatalmas csarnokban elül a zaj, csak a motorok tompa zúgása hallatszik. A dolgozók és a vendégek az előmelegítő' kemence felé fordulnak. Pár pillanat s rövid szirénahang vegyül a motorok zajába. Jelzi Közép-Európa legkorszerűbb hengersorának indulását... Csergő János kohó- és gépipari miniszter beszédében kiemelte: a diósgyőri középhengermű a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség újabb erődítménye. 119. A tonnahajszolás következményei Valkó Márton gyárigazgató cikke a Népszava részére KM TDGY 99.115.1. (részlet) Ismeretes, hogy az LKM hazánk egyik legfontosabb kohászati bázisa. Jelentősége nemcsak abban van, hogy a hazai nyersvas-termelés 40%-át, martinacéltermelésünk 35%-át, elektroacél-termelésünk 65%-át, hengerelt gyártmányaink 28%-át állítja elő, hanem elsősorban abban, hogy a legnagyobb darabsúlyú acélöntvények, nehézkovácsáruk, kovácsolt és húzott nemesacél cikkek, vasúti gördülő anyagok és sok más termék előállítására berendezésénél, gyártási profiljánál fogva legalkalmasabb. A nagyarányú üzemi fejlesztés a magas színvonalú szovjet kohászat értékes tapasztalatainak felhasználásával dolgozóink munkaverseny lendülete azt eredményezte, hogy gyárunk össztermelése 1938-hoz viszonyítva csaknem megháromszorozódott, ezen belül nyersvas, acélöntvény, vasöntvény termelésünk több mint négyszeresére, elektroacél termelésünk ötszörösére emelkedett. A hatalmas fejlődés ellenére 1954-ben végzett munkánk a legkisebb mértékben sem mondható kielégítőnek. Nemcsak azért, mert módosított éves befejezett termelési tervünket 98,6%-ra, teljes termelési tervünket 104,1%-ra teljesítettük, elsősorban azért, mert szem elől tévesztettük a gazdaságosság követelményeit. 1954-ben csak a II. és IV. évnegyedben teljesítettük az önköltségi előírásokat és 65 millió forint tervezetlen veszteséget okoztunk népgazdaságunknak. Sok százezer tonnát kitevő alapanyagaink mérlegelés nélkül érkeztek, felhasználásuk is többnyire becsült súlyok alapján történt. Ilyen körülmények között az anyagtakarékosság csak jelszó maradt. A mérlegelés hiánya melegágy volt a különböző visszaéléseknek. Csupán a beérkező ócskavasnál, amikor bevezettük a rendszeres mérlegelést, 12%-os súlyhiányt ál83