Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)

III. A második világháborútól a forradalomig (1945-1956)

Rákosi elvtárs elmondotta, hogy látogatásának a célja az, hogy a Kohászati gyár dolgozói tudomást szerezzenek arról, hogy ma legdöntőbb probléma az acél­gyártás mennyiségi és minó'ségi emelése. Külön kihangsúlyozta, hogy ebben az országban mindenki acélt és acélt kér, hogy népgazdasági tervünket, népünk felemelkedési tervét, teljesíteni tudjuk. A martin-kemence épületénél elbeszélge­tett a hó's kemenceépítökkel és munkásokkal. Különösen a darusokkal folytatott hosszabb, szívélyes beszélgetést. Erdeklő- dött munkájuk felöl. Több nó'dolgozótól megkérdezte: szereti-e szakmáját, tudja-e már irányítani a gépeket? A dolgozó nők örömmel mondották el Rákosi elvtárs­nak, hogy megtalálták helyüket az iparban, biztos kézzel tudják irányítani a gépeket. A durvahengerdébe látogatott el ezután Rákosi elvtárs, ahol szintén a női dolgozókkal beszélgetett hosszabb ideig. Rákosi elvtárs elmondotta - menetközben, amikor az elektroacélműbe ment át -, hogy a gyár igen zsúfolt. Azt mondotta, hogy az építkezéseket nagyobb terü­letekre kellene széthúzni, hogy a gyár levegó'sebb legyen. Az elektroacélműben felhívta Zambó Pál mérnök figyelmét, hogy mint Kossuth-díj ásnák igen nagy munkát kell végeznie, mert ezt tőle elvárják azok a dolgozók és a Párt, aki őt ki­tüntetésre javasolták.... Az elektroacélműben újra elbeszélgetett a női dolgozókkal. Megjegyezte, hogy az, hogy a nők a gépet már tudják irányítani, az a nők rátermettségét bizo­nyítja. (Egy dolgozó nő félportál darun dolgozott.) A pártbizottság és a gyárvezetővel tartott tanácskozáson Rákosi elvtárs több útmutatást adott. Hangsúlyozta: be kell hozni a lemaradást, teljesíteni kell a ter­vet, mert csak több és jobb acél termelésével lehet biztosítani a feldolgozó üzemek munkáját, felemelt tervünk sikerét. Javasolta, hogy fogjon össze a pártszervezet a DISZ-szel, MNDSz-szel, a szakszervezettel és szorítsák sarokba a vállalatveze­tőt a tervek teljesítéséért. 91. Gerő Ernő a vasgyárban Diósgyőri Munkás 1951. augusztus 13. (részlet) Nagy örömben volt részük a diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozóinak au­gusztus 7-én, kedden. Pártunk főtitkárhelyettese, Gerő Ernő elvtárs állammi­niszter meglátogatta a Kohászati Üzemeket. A látogatás nagy lelkesedést váltott ki a gyár dolgozóiból, újabb lendületet adott az Alkotmány Napjára tett szocialis­ta kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Gerő elvtárs felhívta a figyelmet a hengereltáru fontosságára is. Központi kérdésként kell kezelni a hengersorok építését és azok beállítását. Ezzel kapcso­latosan növelni kell a dolgozók és műszaki vezetők felelősségérzetét. Gerő elvtárs a dolgozókkal elbeszélgetve kihangsúlyozta, hogy: több és több acél szükséges ah­hoz, hogy az országunk gazdasági erejét növeljük. Gerő elvtárs a vezérigazgatóságon folytatott beszélgetés során több hasznos útmutatást nyújtott. Megállapította, hogy a gyár termelése rapszodikus. Állandó hullámzást mutat. Végül kihangsúlyozta: legyen harci kérdés a szocializmus építése a béke megvédése érdekében. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom