Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
házásnál 200 ezer m3 betont építettek be, ami három Népstadion építéséhez elegendő lett volna. 23 ezer tonna acélszerkezetet használtak fel, négyszer annyit, mint az Erzsébet híd építésénél. 22 ezer tonna gépi berendezést építettek be. A főcsarnok alapterülete 30 ezer m2, amelyen három futballpálya férne el. Az üzem magassága pedig 54 m. Az is a legek közé sorolható, hogy a mű az akkori szocialista beruházásoktól eltérő módon határidőre és költségkereten belül épült fel. (Diósgyőri Munkás 1982. november 23.)- A gyár legnagyobb méretű öntvényét, egy kovácspöröly alapot az 1930-as évek közepe táján öntötték, melynek súlya kész állapotban 82 tonna volt. A nagy súly miatt az öntvényt csak a Martinacélműben lehetett leönteni. Ott is formázták be az egyik öntőgödörbe. A lehűlt öntvény kiemelése előtt az öntvény nem volt kellőképpen körülásva s ezért a ráerősített vastag drótkötél anélkül, hogy az öntvény megmozdult volna, elszakadt. Az emelést végző 60 tonnás emelőképességre jelölt daru a pályájáról mintegy fél méter magasra felugrott. Szerencsére az ijedtségen kívül más baj nem történt. (KM TDGY2006.23.1)- A Diósgyőrben gyártott legnagyobb méretű harang 1 400 mm átmérőjű és 1 500 kg súlyú volt, melyet a szeghalmi református egyházközösség templomtornyában helyeztek el. A legkisebb méretű harangot a sajóládi r.k. egyházközösség részére gyártották, melynek mérete 300 mm volt és 15 kg-ot nyomott. Diósgyőrben a haranggyártást 1917-ben vezették be. (Boros Árpád.: Tények és képek a diósgyőri kohászat életéből. 2005.)- A legnagyobb export-öntvény legyártására 1932-ben került sor, amikor a diósgyőri gyár megkapta az olasz „Libera” tengeijáró hajó teljes acélöntvény igényeinek leszállítását. A legnagyobb öntvény az 53 000 kg súlyú hátsótönk- öntvény volt. (KM TDGY 2006.23.1)- A legnagyobb elektro-acélöntvényt 1963-ban öntötték le, mely a 60 000 kg súlyú blokksori hengerállvány volt. Az összes (5 db) elektrokemence adagját ösz- szecsapolták még SM acéllal is kiegészítették. A feladat megoldása igen magas szintű szervezést és technológiai intézkedést igényelt. (KM TDGY 2006.23.1)- A legsikeresebb diósgyőri alapítású szakmai rendezvény kezdetben a Diósgyőri Mintakészítő Napok, majd később a Diósgyőri Öntő és Mintakészítő Napok voltak. Az 1967-1991. között megrendezett 15 konferencia a mintakészítő szakma országos és nemzetközi technológiai és továbbképzési fóruma volt, érintve az öntészet témakörét is. (KM TDGY 2006.23.1)- A legnagyobb szakmai sikert az öntöde 1995-ben érte el azzal, hogy az Industria ’95 Beruházási Javak Nemzetközi Szakvásár Nagydíját elnyerte a növelt tartósságú export salaküst öntvényeivel. Súlya 24 500 kg volt, melyért az öntödei kollektíva megkapta a Magyar Köztársaság Ipari és Kereskedelmi miniszterétől az Alkotói Díjat. (KM TDGY2006.23.1)- A legnagyobb gömbgrafitos vasöntvényt 1996-ban öntötték le. Az addig tervezett legnagyobb vízfék járókereke 14 500 kg súlyú és 3 250 mm átmérőjű volt. (KM TDGY 2006.23.1)- A legtöbb hengerelt készáru termelésére 1979-ben került sor, amikor 834 711 tonnát gyártottak.- A legnagyobb termelési volumen a hengersorokon: - gerendasor 1978-ban 148 870 t, - középhengermű 1979-ben 322 068 t, - nemesacélhengermű 1979-ben 396 3811 volt. (Marosváry László: A diósgyőri hengerművek története 1999.) 353
