Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
A termelési költségek rendkívüli emelkedése (a költségek 60%-át kitevő acélhulladék 70%-os, az ötvözök 10-110%-os, a villamos energia adó- és áfa-von- zata), előre finanszírozása, a vevők 30-60-90 napos fizetési gyakorlata lényegesen nagyobb finanszírozási eszköz bevonását igényli, mint a finanszírozó CIB Bank által nyújtott (nyújtható) hitel. Az alulfinanszírozott működés veszteségei a téli hónapokban (acélipari sajátosság) jelentkeztek, így a finanszírozó bank, védve befektetésének megtérülését, február végéig szóló hitelszerződésünket nem hosz- szabbította meg. A jelenlegi helyzetben a társaság rendkívüli rendelésállománnyal, az acélárrobbanás eredményeként, megfelelő nagyságrendű hitel biztosítása mellett, eredményes működést tud produkálni. Bízunk abban, hogy banki összefogással a működése fedezete biztosítható lesz, és az acélipari fellendülés időszakát hasznosítani tudjuk nemzetgazdasági, foglalkoztatáspolitikai és természetesen üzleti megfontolásból. Számítunk arra, hogy a jobb sorsra érdemes gyár technológiai és szakmai értékei végre biztonságot nyújthatnak az itt dolgozóknak, szállítóinknak, vevőinknek; azaz tovább működik a diósgyőri kohászat! 348. Alkotó kohászok Részlet Herendi Rezső' ny. vezérigazgató 2005. 10. 26.-án a Kohászati Múzeum Alkotó Kohászok c. időszakos kiállításának megnyitóján elhangzott beszédéből. KM TDGY 2006.31.1. A Diósgyőri Vasgyár életében a kohászok ötletessége, alkotó készsége mindig jelentős szerepet játszott. Mindig nagy szükség volt az újítók, ezermesterek, az alkotó kedvű munkások és műszakiak kisebb-nagyobb ötleteire, ha úgy tetszik a gyakorlat sodrában születő megoldásokra, felismerésekre, éppen a gyár korszerűsítésében, a munka biztonságának, a hatásfokának, a gyártmányok hasznosságának, technológiák javításában, minőség és a gazdaságosság fokozása érdekében. A sikeres munkában ez irányú szereplők névsora nagyon hosszú volna, ami sajnos a feljegyzések hiányában nagyon hézagos is. Ezért mindenfajta teljességre való törekvés nélkül említeném meg néhány alkotó kohász nevét, akik ezek megvalósításában ötleteikkel jelentős szerepet játszottak. 1879-ben Hamerák Mihály és Técsey Ferenc tervezte 2 db 6 t-s martinkemence épült. Az 1880-as években Schréder Gyula, Técsey Ferenc, Obholczer Béla munkássága volt kiemelkedő. Nekik köszönhető, hogy az acélgyártás minősége, gazdaságossága jelentősen javult. Többek között ez tette lehetővé, hogy az 1890-es évben bevezetett acélöntésű kerékvázak a Krupp gyártmányú kerekeknél lényegesen tartósabbak voltak. Kitűnő minőségben való gyártását méltatta emígyen a sajtó: „Aki a vasúti technikák iránt érdeklődik az tudja, hogy milyen fontos a vasúti forgalom biztonságában és ellátásában a lokomotívok és a kocsik kerekeinek teljesen megbízható szilárd és tartós szerkezete, illetve előállítása, az könnyen belátja a kohászok munkájának jelentőségét, annak eredményességét” 1888-ban az acélöntődében a 8 tonnás sziklavésők öntésekor keményacél rudat öntöttek bele, melyek 150 000 ütést is kibírtak. Ezzel az angol és a német vésőket kiválthatták az al-dunai szabályzási munkálatok során. 338
