Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
megválasztása is, ez azonban az ellenérdekű felek kölcsönös ellenszavazatai miatt nem járt eredménnyel. Egyetlen személyi javaslat sem szerezte meg a megválasztáshoz szükséges 75%-os szavazati arányt. így ettől az időponttól a DIMAG Rt. igazgatóság nélkül működött tovább egészen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bíróság 2. Fpk. 350/92 /53. sz. határozatával elrendelt és 1993. október 7-én közzétett DIMAG Rt. felszámolásának beindításáig. A részvénykönyv kivonat alapján szembetűnő, hogy az éves rendes közgyűlés napján 1993. május 28-án, a 14-től 20-ig terjedő sorszámon a részvények tulajdonosváltozására több bejegyzés szerepel a funkciójából ezen a napon távozó elnök-vezérigazgató aláírásával. A Magyar Gazdasági Kamara mellett működő Állandó Választott Bíróság eljárása a NUEVOMETAL GmbH által kezdeményezett, 1992. október 14-én benyújtott kereset alapján indult. Keresetében a vevő megtámadta az 1991. december 29-ei adás-vételi szerződést érvénytelenség jogcímén és 20 millió USD megfizetésére kérte kötelezni az ÁVÜ-t. A 20 millió USD felperesi követelésből 13 millió USD-t tett ki a beszállított és ki nem fizetett alapanyag ellenértéke, 7 millió USD az elmaradt haszon és a NUEVOMETAL GmbH jó hírnevének csökkenéséből levezetett kár. A Választott Bíróság eljárását lefolytatva az 1993. szeptember 30-án hozott Vb/92.225. sz. határozatában a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy az átvett DIMAG Rt. részvényeket az ÁVÜ alperesnek 30 napon belül adják vissza, ha pedig a részvények visszaadásának akadálya van, a részvények egyenértékét 30 napon belül fizessék meg. A határozat így visszaállította az eredeti állapotot. A felperesnek (vevőnek) az alperes (ÁVÜ) megtévesztő magatartásával kapcsolatos állítása nem nyert bizonyítást. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a privatizációt a felperes (vevő) kezdeményezte, a szerződéskötés előtt lemondtak a mérleg elkészítéséről, melynek üzleti kockázatnövelő hatásával ezért számolniuk kellett. Másrészt a szerződéskötést megelőzően felperes több olyan körülményről tájékoztatta alperest - mint az 1991. október 9-i feljegyzésében - a társaságoknál folyamatba lépett felszámolások, "totális" csődveszély, privatizáció vagy teljes felszámolás stb. -, mely körülmények felpereseket a szerződéskötéstől nem tartották vissza. Az alapszerződésben vállalt fő kötelezettség az értékpapírok átruházása, valamint az ellenérték megfizetése volt. Az ellenérték első részletének teljesítését az Engedményezési szerződés rögzítette. Az átruházandó követeléseket tartalmazó melléklet hiányában azonban megállapítható, hogy az Engedményezési szerződés nem jött létre, így az eredeti állapot helyreállítása szükséges, stb. A hiányos szerződés, valamint a felelőtlen ügyintézés kapcsán kialakult ellentmondásos tulajdonosi viszonyt csak a felszámolási eljárás beindítása, a közel 100%-os állami tulajdonban lévő felszámoló társaság (REORG Rt.) kirendelése, valamint az eredeti állapot visszaállítását elrendelő választott bírósági végzés szüntette meg, illetve rendezi. A hátrányos körülmények kialakulásában közrejátszottak az adás-vételi szerződés alapvető hiányosságai, az ÁVÜ Igazgatótanács vonatkozó határozatában foglalt feltételektől történő eltérések, valamint az eladóra alapvetően hátrányos szerződési kötelezettségek vállalása (pld. szavazati jog átruházás). A hiányos és egyes vonatkozásokban egyoldalúan hátrányos szerződésekből fakadó 320
