Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
irányította a beruházásokat, hogy az új gazdasági mechanizmus a szakminisztériumok és a vállalatok szabad kezet kapnak előnyös közvetlen kapcsolatok kiépítésére, kockázatvállalásra... Ettől kezdve - tehát az „új gazdaságirányítási rendszer” első kohászati nagyberuházási javaslatának benyújtása hónapjától kezdve - az LKM vezetői naponta tapasztalhatták az újnak remélt gazdasági rend tisztázatlanságából, kiforratlanságából, felügyeleti szervek és személyek hatalmi harcából származó nehézségeket... A hengersorok fajlagos gépköltsége a szocialista ajánlatokban 1,7 - 2,2 Rbl/kg, míg a tőkés relációban 1,9 — 2,6 $/kg volt. Ebből már eleve kitűnt, hogy az érvényben lévő átszámítási és vámtarifák figyelembevételével nem kerülhet sor tőkés vásárlásra... A SKET-tel 1969. október 2-án történt szerződéskötés a felügyeleti szervek vezetőinek személyes részvételével. Közben az üzem építése folyt. Súlyosabb gondot és feladatot jelentett a finanszírozás törvényes feltételeinek a biztosítása. Jellemző, hogy az „új gazdasági mechanizmus” indító évének őszén a pénzügyi kormányzat még mennyire nem tudta, hogyan is akaija a nagyberuházások finanszírozását intézni... Ekkor tehát még nem ismeretes a „fejlesztési kölcsön” kifejezés. A november 27-i GB határozatban már ez jelenik meg, de még nem jelölik meg a kamatterhet. Ennek az új finanszírozási formának tehát prototípusa volt a diósgyőri nemesacélhengermű. A fejlesztési kölcsönszerződés aláírására 1969. február 6-án került sor. Mindenki tudta, hogy milyen sok mindent megváltoztató és meghatározó műszaki tartalom és beszerzési reláció módosulás van folyamatban, mégis az a kötelezettség hárul a vállalatra, hogy az eredeti GB 10.181/68 sz. határozatban rögzített mutatók teljesítését igazoló beruházási programot nyújtson be, mint a finanszírozás feltételeit. Ez a fejlesztési kölcsönszerződés már kötelezte a vállalatot 7%-os kamat fizetésére. Ezen kívül számos olyan kikötést tartalmazott, amelyek minden, az állam számára hátrányos módosulás esetén a finanszírozás leállítását vonják maguk után, illetve a vállalattal szemben anyagilag továbbterhelő szankciókat követelnek. Ezzel szemben a vállalat esetleges kedvezőbb anyagi helyzete esetén a kölcsön mértékét csökkenteni, illetve a törlesztési időt rövidíteni lett volna köteles. Fentiekkel párhuzamosan a vállalat megkísérelte olyan pont bevételét, amely szerint a hátrányos állami intézkedések esetén a vállalati terhek arányos csökkentését kellene végrehajtani. Erről szó sem lehetett. Az LKM vezetői mindezt a népgazdaság és a vállalat érdekében vállalták, bízva a beindított gazdaságpolitikai rendszer stabilitásában s nem utolsósorban a vállalat fejlődő termelési és gazdasági eredményeiben. Akkor senki nem gondolhatott arra, hogy már a közeli években állandó szabályozómódosltással visszaredukálják a nyereséget s ezen keresztül a képződő fejlesztési alapot olyan szintre, amely minden önálló vállalati szabad mozgást lehetetlenné tesz... A kiviteli tervek és költségvetések szaporodása, a kivitelezőkkel megkötött szerződések azonban olyan költségtöbbleteket jelentettek, amelyeknek a vállalat saját fejlesztési alapjából történő fedezésére egyre irreálisabbá vált. 1971. derekára, mikorra a költségvetési állomány elérte a 60%-ot, az LKM már fél milliárdos nagyságrendű többlet költségigényt jelzett s teljes részlegességű felülvizsgá289
