Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
Visszaemlékezések, szakmai értékelések, elemzések
- Tőkés országok: Algéria, Anglia, Ausztria, Belgium, Ceylon, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghána, Görögország, Hollandia, India, Irak, Irán, Izland, Izrael, Jordánia, Jugoszlávia, Kenya, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Nigéria, Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Szíria, Szudán, Svédország, Svájc, Tanganyika, Tanzánia, Törökország. A gyár egyre növekvő' árutermelésével együtt nó'nek bevételei és nyereségei is. A felszabadulás utáni gyárfejlesztés elsó' korszaka Herczeg Ferenc gyárigazgató nevéhez fűzó'dik (Olvasztó, Martinacélmü, Középhengermű). Munkásságát a második 5 éves tervben Valkó Márton vezérigazgató folytatta igen jelentős beruházásokkal (Blokksor, új bugasor stb.). A gyár jelenleg is folyó modernizálása és termelőkapacitásának jelentó's bővítése Dr. Énekes Sándor vezérigazgató vezetésével folyik. Ez a korszak már a gazdasági mechanizmus reformjának egyre eró'teljesebb kibontakozása és új, nagyjelentőségű beruházások (Elektroacélmű, Húzómű, Ne- mesacélhengerde stb.) megvalósításának ideje és megvalósítása annak a törekvésnek, hogy Diósgyőr a magyar ötvözött acélgyártás terén nemcsak országos méretekben, hanem a világpiacon is kivívja — fent vázolt, küzdelmes, de sikerekben gazdag történetének megfelelően — az őt megillető méltó helyet. 321. A diósgyőri nemesacélgyártás fejlődése Sziklavári János: Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 1970. 7. 317. (részlet) A diósgyőri nemesacélgyártás több, mint 70 éves múltra tekint vissza. 1896. elején először tégelyekben olvasztottak szerszámacélokat és nikkellel ötvözött szerkezeti acélokat, de ugyanaz év őszén már SM-kemencében is gyártottak nik- keles, egy évvel később pedig wolfrámos acélokat... Diósgyőrben a nemesacéltuskókat, elsősorban a szerszámacéltuskókat kovácsoltak (nem hengerelték) és ebben nagy gyakorlatra, szerszámaik minőségével pedig jó hírnévre tettek szert már az első világháború előtt is, de főleg a két világháború között... A második világháborúban romba dőlt ország felépítésében fontos szerepet kaptak a diósgyőri kohászok. Helyre kellett állítani a közúti, vasúti és folyami hidakat, a villamosvezetékek hálózatát, a tönkrement ipari berendezéseket, gépeket. Mindehhez vasra és acélra volt szükség, hengerelt és kovácsolt acélra, vas- és acélöntvényre. Az újjáépítés első éveiben ezért főleg lemez, tartó, idomacél, betonacél, sín és általában tömegáru, kevés szerszámacél szerepelt a gyár termelési programjában. Ezekből a termékekből gyorsan, sokra volt szükség, mert a gazdasági élet normalizálása csodálatot keltő sebességgel haladt előre. Az újjáépülő ipar még kevés nemesacélt kért, a hallatlanul fokozódó tömeg- acél-termelés pedig nem igényelte a gyár szakembereinek a nemesacél-gyártásban korábban szerzett gyakorlatát és kifinomult szaktudását, sőt a termelésben uralkodó „tonnaszemlélet” miatt kimondottan háttérbe szorult. Mindez fájó veszteség volt a nemesacélgyártó hagyományokban gazdag gyár számára, bár kárpótolta ezért a vezetőket és munkásokat az országépítésben játszott főszerep és az az anyagi és erkölcsi elismerés, amit az acéligény mennyisé264
