Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
VII. A privatizáció és drámai következményei (1992-2005)
Hiányaik által támogatott cseh, lengyel és szlovák gyárak. A világgazdasági recesszió hatására az amerikai és európai piacon is védővámokat vetettek ki. A hazai piacot a magasan megállapított kvótának köszönhetően elárasztotta a külföldi acéláru: míg 1995-ben a Magyarországon felhasznált acéltermékek 35 százaléka származott importból, tavaly ez az arány már 62 százalék volt. A hazai gyártókat nehéz helyzetbe hozta a forint tartós erősödése is. Szalai József szerint beláthatatlan következményekkel járna, ha a diósgyőri és az ózdi acélgyártás megszűnne. Véleménye szerint a feldolgozottság minél magasabb szintre emelésével megmenthetőek lennének a gyárak. Diósgyőrben immár tíz éve a minőségi acélgyártásban és a feldolgozóipar fejlesztésében látják a kitörés lehetőségét, ennek ellenére a mai napig olcsó — ahogy a kohászok mondják - „biliacélt” állítanak elő. Jól jellemzi a helyzetet az, hogy az egyik autógyár megrendelésére készülő terméket Diósgyőrben hengerelik, majd Németországba, a svájci határ mellé szállítják kovácsolni, onnan pedig visszahozzák egy egri üzembe forgácsolni. 291. Folyik a vagyon kimentése? Szakszervezeti levél a miniszterelnöknek. Eszak-Magyarország 2003. március 14. Tisztelt (Medgyesy Péter) Miniszterelnök Úr! A DAM Steel Rt. munkavállalói, szakszervezeti tagjai nevében kérem intézkedését a Legfőbb Ügyészségnél, mivel véleményünk szerint sorozatos törvénysértések történnek társaságunknál. Indoklás: Tudatos félrevezetés folyik a társaság vezetése részéről a működtetés, a munkabérek és egyéb járandóságok kifizetésével kapcsolatban. Miközben a vezetés és a bankok egymásra mutogatnak, folyik a vagyon kimenekítése. Nem világos számunkra, hogy a CIB Bank jelzálogjogának érvényesítése, anyagaink általuk birtokba vételét 2003. január 28-i keltezéssel, s ezen anyagok február 17-én megtartott árverése törvényesen történt-e. Ha a tulajdonlás jogos volt, miért nem történt intézkedés tulajdonosi részről ennek őrzésére, miért a mi társaságunk állít ki számlát szállításkor a vevő felé? Miért a DAM-nál reklamál a vevő, hogy nem találja az anyagát, miért kell idegen anyagot fizetség nélkül saját dolgozóinknak rakodni? Miért rendelik be és foglalkoztatják a dolgozókat, ha nincs biztosítva a törvényben is megfogalmazott munkafeltétel? Az irodai alkalmazottak 8-10 fokos fűtetlen helyiségben vannak, az üzemben lévő munkavállalók, akik rakodnak és számlát írnak, még mosakodni sem tudnak, mert nincs fűtés és meleg víz. Piszkosan, összefagyva kénytelenek hazamenni, bérüket nem fizetik ki. A CIB Bank, korábbi ígérete ellenére a jelenleg is befolyó árbevételt inkasszó címén visszatartja, a januári és a februári munkabérekből levont szakszervezeti díjjal s a februári még ki nem fizetett munkabérrel együtt. Természetesen ugyanezt teszi velünk a többi bank is. Miért csak addig fontos a bankoknak a vállalatok működtetésében való pénzügyi jelenlét, amíg a forgóeszköz nélküli társaságok nyomorúságos helyzetét kihasználva extraprofithoz jutnak? Hogy lehet törvényes olyan eljárás, amely során a bankok a kockázati tőkéjüket előbbre sorolhatják a munkavállalók munkabérénél? Miért csak a dolgozó a vesztes, 204
