Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
V. A gazdasági mechanizmustól a szakadék széléig (1968-1982)
állt. Eközben a látogatók útjukat szűk helyen, egymást követve az 5-ös számú öntőgödör és a darusín közötti 70-80 cm szélességű úton folytatták... Farkas gyáregység-vezető előre ment, hogy a kemence kifúvását (tisztítását) leállítsa. Az öntőgödör melletti keskeny útszakaszon haladó látogatók megálltak, mivel az előttük lévő Farkas István gyáregység-vezető a 6-os sz. kemence fúvása (szikrázása) miatt kézfeltartással megállj-t jelzett a látogatók és a kemence tisztítását végző dolgozók irányába is. Vályi elvtárs közvetlenül az öntőgödör szélén állt. Farkas, állj! - jelzésére egy fél fordulatot tett úgy, hogy háttal került a kokil- lákat tartalmazó gödörnek. Ebben a pillanatban egyensúlyát vesztve zuhanni kezdett a gödör felé. A közvetlen közelében álló Énekes Sándor kísérletet tett az egyensúlyát vesztett Vályi elvtárs visszatartására, az azonban nem sikerült és utána esett. Vályi elvtárs háttal, míg Énekes Sándor Vályi elvtárs lábai elé esett. Az öntőgödörben lévő kokillák hőmérséklete kb. 700 °C körül volt. Énekes Sándor azonnal megpróbálta Vályi elvtársat fekvő helyzetéből felemelni, ez azonban nem sikerült. Eközben karja és arca megégett. Az odaérkező munkások húzták ki. Vályi elvtárs kimentését is az odaszaladó munkások - részben azbeszt ruhában - azonnal megkezdték. Többszöri próbálkozással sem tudták a kokillák közül kiemelni, ezért odarendelték a darut és a mentést akadályozó kokilla eltávolítása után tudták csak kimenteni. A beeséstől a kimentésig kb. 6-8 perc telhetett el. Az időközben a helyszínre érkező mentőautó Vályi és Énekes elvtársakat azonnal a Miskolci Megyei Kórház baleseti sebészetére szállították, ahol az orvosok már megfelelően felkészülve várták őket. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy az üzemlátogatással kapcsolatban dr. Énekes Sándor szeptember 14-én du. közölte Bánvölgyi Ferenc iparszervezési főosztály vezetőjével, hogy másnap 10-kor Vályi elvtárs lesz a vendége, akinek a nemesacél hengerművet - és amennyiben még idő lesz - esetleg a martinacélművet is be akarja mutatni. Utasította, hogy e két üzemben csináljanak rendet, értesítsék a gyáregység-vezetőket. A termelés korlátozására vagy felfüggesztésére nem adott utasítást. Bánvölgyi az utasításoknak megfelelően az üzemrészek kitakarítására és a gyáregység-vezetők berendelésére intézkedett, három üzemrendészt a helyszínre rendelt és feladatokkal bízott meg. Farkas gyáregység-vezető utasította a főmérnököt, hogy a martinüzem pódiumánál, valamint a kemencesoron olyan rendet csináltasson, hogy a közlekedésnek akadálya ne legyen. A kormányőrség és a megyei főkapitányság a rögtönzött üzemlátogatásról tájékoztatást nem kapott és a személybiztosító kormányőr csak a helyszínen, közvetett módon értesült a látogatásról, az útvonalról. A látogatás ilyen előkészületlen megszervezése azért is nagyfokú gondatlanságot tükröz, mivel az „üzemlátogatással kapcsolatos biztonsági feladatok” tárgyú KGM előírásokat nem tartották be... A vizsgálat végleges befejezése előtt is már megengedhető' néhány következtetés levonása: 1. / Súlyos felelőtlenséget tükröz az a körülmény, hogy a vállalat vezetése által is balesetveszélyesnek ismert üzem látogatását kezdeményezték és azt megelőzően a legelemibb biztonsági intézkedéseket sem tették meg. Vályi elvtársat olyan veszélyes útvonalon vezették, ahol üzemelés közben általában még az üzem dolgozói sem járnak, látogatókat pedig arra nem vezetnek. 122
