Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 -Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13. (Miskolc, 2006)
V. A gazdasági mechanizmustól a szakadék széléig (1968-1982)
vesz részt. A biztosítást Pénzpatakon személyesen fogják végezni, a 17-én kezdődő hivatalos programhoz pedig a főkapitányság szokásos segítségét igényelte. Az LKM-ben történő látogatásról ekkor még nem tudtak. Vályi Péter elvtárs és felesége 1973. szeptember 14-én 20,45 órakor érkezett a pénzpataki vadászházba, dr. Ladányi József (megyei tanácselnök), Csermely László (BEFAG vezérigazgató), valamint a kormányó'rök már korábban a helyszínen voltak. Az érkezés után vacsora közben a másnapi vadászatról beszélgettek. A beszélgetést azzal fejezték be, hogy a következő nap hajnali 4 órakor felkelnek, vadásznak, majd 10 óra körül a Lenin Kohászati Művekben tesznek látogatást. Vályi elvtárs és felesége ezt követően 21,45 órakor lefeküdtek. Szeptember 15-én hajnalban Vályi elvtárs a fővadásszal és az erdészet gépkocsivezetőjével, míg Ladányi elvtárs Csermely vezérigazgatóval külön-külön vadászni mentek. Egy bika kilövése után 7,45-kor tértek vissza. A visszaérkezés után tisztálkodás, reggelizés következett, majd gépkocsival a Lenin Kohászati Művekbe indultak és oda 10 órakor érkeztek. A Lenin Kohászati Művekben történt látogatás előzményeiről a vizsgálat az alábbiakat állapította meg: A Lenin Kohászati Művekben a közeljövőben kerül átadásra új beruházásként a nemesacél-hengermű. A hengermű anyaggal történő ellátását a martinacélmű lenne hivatva biztosítani. A termelési adatok, műszaki szakemberek szerint az acélmű a hengerde folyamatos üzemeltetését biztosítani nem tudja. Az acélmű korszerűtlen, technológiája elavult. Hosszabb idő óta ezért a vállalat részéről olyan törekvés van, hogy az acélmű felújításához, vagy egy új építéséhez beruházási összeghez jussanak. Az üzemlátogatás előtt dr. Énekes Sándor LKM vezérigazgató elvtárs irodahelyiségében szűk körű beszélgetés során Vályi elvtárs a magyar acélgyártás helyzetéről kért és kapott tájékoztatást. A tájékoztatás után 11 órakor a gyáregységvezető kalauzolásával megtekintették a nemesacél hengerművet. A nemesacélmű megtekintése után 11,30 óra körül dr. Énekes Sándor a rögtönzött programon felül ajánlotta, hogy látogassák meg a martin üzemet is. 11,40 órakor a martin-acélműhöz érkeztek, ahol Farkas István gyáregység-vezető fogadta őket. Dr. Énekes Sándor az öntödecsarnokba kalauzolta a vendégeket... A 3-as kemence előtt Farkas István gyáregység-vezető - vallomása szerint - figyelmeztetésként közölte Énekes elvtárssal, hogy itt kezdődik az üzem legveszélyesebb szakasza. Itt Énekes utasítást adott, hogy egyenest menjenek tovább. Ide látogatókat az üzem leállítása nélkül nem visznek, az üzemet a biztonságot nyújtó „pódiumról” mutatják be. A martinacélműben teljes üzemelés folyt, a dolgozók előzetesen nem tudtak a vendégek érkezéséről. A félportál daru az 5-ös öntőgödörből öntecseket rakott át üzemi kocsira, a 6- os számú kemencénél pedig tervszerű fenékjavítást végeztek. Az öntőgödör melletti útvonalon, különösen annak közvetlen közelében a kokillákból magas hőkisugárzás volt. Az utat ennek ellenére tovább folytatták az 5. sz. öntőgödör felé. Bihari Attila rendész észrevette, hogy előttük a félportál daru - melynek leállítására előzetesen senki nem intézkedett - üzemszerűen dolgozik, ezért az 5-ös öntőgödör másik oldalán, mintegy 10 métert oldalt haladva kézfeltartással és kiáltással figyelmeztette a darust a munka abbahagyására. A daru azonnal meg121
