Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

639. Áttérés akkordbérrendszerre 1919. augusztus 25. A központi igazgatóság 8779/f. szám alatt a munkásság tudomására hozza, hogy az órabérrendszer a gazdaságos ipari termelést romlásba viszi s ezért elhatározta, hogy az egyéni teljesítményt értékelő akkordbérrendszerre fog áttérni. A munkabéreket a létesítendő akkordrendszer keretében akként kívánja a kormány rendezni, hogy minden becsületes, kötelességérzetű munkás keresetében megtalálja a mai nehéz viszonyok között is életfeltételeinek biztosítását. A megélhetési viszonyok fokozatos javulása lesz az alap, amelynek figyelembevételével és a munkássággal egyetértésben lesznek a mai rendellenesen magas keresetek fokozatosan leszállítva. KKMA 72. 4. 581. 640. Letartóztatások Gyárigazgatói jelentés 3 óra tájban egy 30-40 főből álló karhatalmi csoport jelent meg a gyártelepen és letartóztatta: Czingel János irodakezelőt, Vécsey Béla igazgatót, Vass László művezetőt, Müller László mérnököt, Andrássy Pál irodakezelőt, Lorünzer Herman főellenőrt, Krompaszki Emil hivatalnokot, Hajdú László esztergályost, Pelyhe népbiztost és feleségét, Kubányi lakatost és feleségét, Braun lakatost és 3 leányát, Baczur Mihályt, Reisman Samut, Patus Béla, Barbierik, Alagi, Kranczik, Jeszenszki, Ocsenás, Lipták, Tábori Emil gyári munkásokat. Gaál polgárőrt és feleségét, Lucsánszy hivatalnokot, Tiszovcsik József, Zémann János, Kiss József, Kollárcsik, Täufer Béla, Simon, Bova, Sveikovszkij, Loukota, Fischer, Istvánkó Béla, Fuchs Emil munkásokat, továbbá Rodovitz Tivadar, Riegler Dezső és Tömösközy Jenő mérnököket vitték be. A letartóztatások megtörténte után a foglyok külön villamos kocsin Miskolcra, a román királyi térparancsnokságra szállíttattak, ahol a román legénység többeknek cipőjét, lábszárvédőjét s nadrágját lehúzatta, s ezek helyett saját rongyosabb ruhadarabjait dobta. A térparancsnok Vécsey és az érettségizettek kivételével a többit előzetes kihallgatás nélkül 4-10 botütéssel sújtotta. A foglyokat a közönséges bűncselekménnyel és gyilkossággal vádolt letartóztatottakkal botoztatták meg. A foglyok botozás után az ügyészség fogházába szállíttattak, ahonnan 26-án 3 órakor Czingel, Vécsey, Riegler, Tömösközy, Vass, Andrássy, Radovics, Lorünzer, Hajdú, Lucsánszky és Braun ideiglenesen szabadlábra helyeztettek. KKMA 72. 4. 580. 641. Bordélyházi konfliktus Csacsouszki János visszaemlékezése: A román megszállás idején a bordélyházban három román katona fizetés nélkül távozott. Az egyik nő panaszt tett az esetről Broszmann gyári dolgozónak,