Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A kiadós nyereséget kapott részvényesek 1799 októberében statútumoknak megfelelően készséggel egyeznek bele, hogy a vasmű Fazola Frigyest egy forint napidíjjal vas- és acélgyártási sáfárnak alkalmazza. Részlet Fazola Frigyes nemesség elnyerése iránti kérelméből 1805., DIV LUK TA 53-78 121. Nyugtalanság az orvos hiánya miatt A diósgyőri vasműben még sokáig megoldatlan maradt a gyári orvos szerződtetésének ügye. 1799-ben már égetővé vált a kérdés, mert Krammer már öregségére való tekintettel nem járhatott ki. A gyári munkások már 1787 óta sikertelenül kérték a kincstári hozzájárulást az orvos javadalmazásához. A gyári lakosok közösségének a kamarához írt levele megrázó képet fest a helyzetről: a favágásnál a bányákban, hámoroknál sok munkaképes ember sérült nyomorékká orvosi segítség hiányában, szülő asszonyoknak került már életébe az, hogy a közelben nem volt orvos, betegségek miatt is sokaknak lett korai haláluk. Előadják a kérelmezők, hogy már régebben kiszemelték a gyári orvosi állásra J. Tier miskolci orvost, aki már 1793-ban sikertelenül pályázta meg ezt. A munkások hajlandók lettek volna a társládából az eddiginél nagyobb összeget is áldozni, ha a kamara továbbra is szűkmarkúnak bizonyulna. Vö. 63, 119. Zoltay Endre 1970. 142-143. 122. Az első fellendülés a vasműben A hadi konjunktúra folytán fellendült vasmű 1799. év végére olyan jó pénzügyi viszonyok közé kerül, hogy a korábban már a részvények eladásának gondolatával foglalkozó társaknak nemcsak a nagy nehezen behajtott hozzájárulásait fizetheti vissza, hanem 12.800 forint nyereséget is oszthat szét köztük. A vagyonát és egészségét a gyár létesítéséért feláldozó alapító özvegye ugyanakkor csak többszöri instanciázás és huzavona után kapja meg a csekély két forintos kuxánkénti átalányt. Zoltay Endre 1970. 136. 123. A vaskályhagyártást bécsi lakatostól tanulják. (SSUA-BO-HKG.) Ld. még 125. Soós Imre Kutatási napló 124. Szellemi export Diósgyőrből A karintiai módon való nyersvas-sütés 1799. végére már annyira beválik, hogy Schwartzkönig javaslatára Tiszolcra küldenek két nagyolvasztói munkást a