Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

„Bányamécs" dal- és műkedvelő-egylet (553.) Sporttelep. Korcsolyapálya. Tenisztér Diósgyőrvasgyári Athletikai Club (594.) Diósgyó'rvasgyári Torna-Klub (577.) Perecesi Torna-Klub Tisztviselők temetkezési egylete (605.) Kétfilléres asztaltársaság (548.) Vöröskereszt fiók-egylet (550.) Hadirokkantak diósgyőrvasgyári fiókja Művezetők szövetségének Xl-ik kerülete (499.) A tűzoltótestület temetkezési és önsegélyző egylete (607.) Karácsonyi gyermekfelruházás Nyaraltatási akciók Ismeretterjesztő és szakelőadások DMKI 1928. 1919 625. A Szociáldemokrata Párt létrejötte A hadimunkások megjelenése a vasgyárban fordulópontot képez a munkások addig példásan békés életében. Az ország különböző vidékeiről összeverődött jövevények, a szociális kérdések áradatát dobták a közvéleménybe és új életfelfogást hirdettek. Vezérük Vadász Ferenc vasmunkás, ki maga is „forradalmi szocialistának" vallotta magát, nap nap után gyűlésre hívta a munkásságot, s mindennap nagyobb és nagyobb tömeg előtt hirdette a háború okozta nyomort, az ipari tőke felhalmozódását, a munkásság kizsákmányolását stb. a jövevények - akik egyébként egytől egyig a szélsőséges irányzat fanatikus hívei voltak - a vasgyár ifjúságában rokon lelkekre találtak s vállvetett erővel, itt-ott meggyőződéssel, sok rábeszéléssel és terror alkalmazásával is rövid idő alatt az országos Szociáldemokrata Párt kötelékébe szervezték be a vasgyár és bányatelepek munkásságának nagy részét. Ez lényegében annyit jelentett, hogy a munkásság addigi vezetése és irányítása kicsúszott a gyárak vezetőségének kezéből, s a vasgyári munkásság nem csak gazdasági tényezővé, hanem politikai hatalommá vált. A szervezettség első jelei az addigi példás munkafegyelem meglazulásában mutatkoztak meg. 1919. I. 2-án tartott szakszervezeti csoportülésen Szász Ernő dr. ajánlja, alakítsák meg a diósgyőr-vasgyári Szociáldemokrata Pártot, módot kell keresni arra, hogy a helyi fiók szakszervezetek között egy szerv működjék, mely a közös, úgy a munkásokat, mint alkalmazottakat érintő ügyeket intézné el. Keresztes Vencel 1928., KKMA 72. 4. 566. 626. „Megiston"-szabadalom: kié a babér? Minister uram! A letűnt feudális-kapitalista osztályuralom szellemi és testi munkást egyaránt nem méltányoló kormányának egy súlyosan sérelmes intézkedése ellenében