Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

szándékot. A templom 1926 év őszén kezdett épülni, 1927-ben befejezéshez jutott. Az 1908ban kettészakadt egyház 1928. évi január elsején újból egyesült. Keresztes Vencel 1928. II. 34. 560. A vasgyár élelmezési üzemei A gyár igazgatósága kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lakótelepeken lakó alkalmazottak és munkások élelmezése céljából olyan üzemeket létesítsen, amelyek útján könnyen hozzáférhető módon jobb és olcsóbb élelmi cikkeket kapjanak, minthogy ha azokat nagyobb utánjárással a magánkereskedelem útján kellene beszerezniök. Amilyen mértékben fejlődött a gyár, olyan mértékben fejlődtek ezek az élelmezési üzemek, amit legjobban bizonyít az, hogy amíg 1884-ben 1200 főt tett ki az ellátandók száma, addig 1928 körül már mintegy 15.000 ember ellátásáról kellett gondoskodni. A kenyeret és a péksüteményt a mintaszerűen berendezett vasgyári és bányatelepi pékműhelyek állítják elő. A kenyeret az 1884-ben alapított fogyasztási szövetkezet üzleteiben árusítják, azonkívül a délelőtti órákban az utcákat végigjáró kenyereskocsiról is vásárolhatják. A fehérsüteményt kívánságra reggel házhoz hordják. A húsellátásról a mészárszék és a lóhús-üzem gondoskodik. A mészárszékben a rendes húsárukon kívül hentesáruk, újabban pedig hal és vadhús is kapható. Az üzemhez vágómarha-feljavító, sertéshízlaló, vágóhíd, modern hentesműhely és három hűtőkamra tartozik. A lóhús-üzem - mely a szegényebb néposztály élelmezésének megjavítása céljából 1926-ban nyílt meg - a leromlott gazdasági viszonyok folytán igen számottevő szociális missziót tölt be. Hizlalója, vágóhídja, hentesáru-feldolgozóműhelye, hűtője és húsmérő-üzlete van. A tojásellátás szempontjából annyira fontos baromfitenyésztés fejlesztése céljából baromfitelepet létesítettek, ahonnan a tenyésztők tisztavérű fajbaromfiak tojásait szerezhetik be. A zöldségfélék termesztésével a vasgyár tulajdonát képező földeken a vasgyári kertészet és a bolgárkertészet foglalkozik. Igen számottevő szerepet tölt be a vasgyári vendéglő, mely nemcsak a nőtlen tisztviselőknek, munkásoknak és a gyárban megforduló idegeneknek áll rendelkezésére, hanem számos család innen hozatja napi élelmét. Emeletes épületéhez nagykiterjedésű árnyas kerthelyiség tartozik, amelynek zenepavilonjában meghatározott napokon a vasgyári zenekar hangversenyez. Ld. még 570, 590, 646. A fogyasztási szövetkezetnek a fentiken túlmenően Perecesen, Nagybátonyban, és Ormospusztán fiókirodái voltak, valamint árúcsarnokokkal is rendelkeztek. A hideg évszakban a gyártéren belül forró teát rummal cukorral szolgáltak ki literenként 4 fillérért vásárolt teajegyek ellenében. A gyárvezetés különös gondja volt, hogy az ártalmas és demoralizáló pálinka helyett jó és olcsó bort, sört juttasson DMKI1928., Olajos Csaba 1998. 111., Diósgyőrii M. kir. Vas- és Aczélgyár története. 1910. 70., Edvy Illés Aladár 1900.