Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

gép alkatrészeinek acélöntvényből való előállításával együtt. Az új acélöntvények minden téren nagy sikert arattak. Az acélöntésű kerékvázak próbáinak vizsgálata során tapasztalt kitűnő eredmények arra ösztönözték a testvér budapesti Mozdonygyár tervezőit, hogy a mozdonyok alkatrészeinek egyre nagyobb részét acélöntvényből alakítsák ki. E kísérletek sikereit rövid idő múltán igazolták az újabb, megfelelőbb formák, az új acélanyag tulajdonságaihoz megfelelően átalakított alkatrészekkel. 1890-ben, a bevezetett acélöntésű kerékvázakról, mint a magyar gépipar legújabb vívmányáról, a korabeli sajtó is elismeréssel tudósított: „...Aki a vasúti technikának, különösen gépészeti része iránt némileg is érdeklődik, aki tudja, mily fontos tényező a vasúti forgalom ellátásában a lokomotívok és kocsik kerekeinek teljesen megbízható, szilárd és tartós szerkezete, illetve előállítása, az könnyen beláthatja a gyártási ág meghonosításának kiható horderejét." Az akkoriban már nemzetközi tekintéllyel rendelkező Krupp-cég esseni gyára, ezt követve a bochumi acélgyár voltak ez időben az acélöntésű kerékvázak első szállítói, és termékeikkel 1890-ig uralták Németország, Ausztria, Magyarország s a monarchia piacait. Később a plseni Skoda művek is felsorakozott az acélöntésű kerékvázak gyártói, szállítói közé. E körülmények láttán is szorgalmazta Técsey Ferenc gyárfőnök az acélöntvény-gyártás kísérleteit és megvalósítását, az új gyártmányok, acélöntésű kerékvázak előállításának üzemszerű megvalósítása rendkívül nagy biztonsággal, megfontoltan, mégis igen rövid idő alatt valósult meg. Vö. 328. 1890-ben már nagyobb mennyiségben szállították ezeket az acélöntuényeket, s a kereskedelmi miniszter által végeztetett minőségi vizsgálatok szerint, a vizsgáló bizottság minden tekintetben teljesen megbízhatónak találta, a magyar mozdonyokba és vasúti kocsikba beépíthetőnek minősítette az acélöntésű kerékvázakat. Nyizsnyánszky Tibor 1984. 454. Diósgyőr az élre tört A gyártmányokban való kibővülés következtében csakhamar a Martin acélgyárnak egy harmadik martinpesttel, egy izzító pesttel, a hozzátartozó ingotdaruval, szárító- és izzítókocsikkal és egyéb berendezésekkel való újabb kiegészítése vált szükségessé. A gyár fejlődését e számadatok bizonyítják a legélénkebben: 1896-ban a gyár bevétele 856.000 forint, 1890-ben 5.201.000 forint, vagyis az emelkedés 507%. 1880-ban a készáru termelés 5.612 tonna, 1890-ben 49.921 tonna, vagyis az emelkedés 880%. Országos viszonylatban a diósgyőri gyár mennyiségben és minőségben az élre került, megelőzve legnagyobb versenytársát, a Resica-i vasművet. Vö. 425. KKMA 76. 100. 355. 1891 455. A diósgyőri vasgyár színháza Borsod -miskolci Értesítő. 1891. április 30.