Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)
A diósgyőri gyárnak 1875. óta nem volt nagyolvasztója, ezért kellett nyersvas szükségletét külső' szállításokkal fedezni. A Bessemer gyár felépítésére engedélyezett hitelkeret nem tette lehetővé nagyolvasztó felépítését is, így nyersvas ellátás szempontjából a felsőmagyarországi és külföldi nagyolvasztókra volt utalva. Az új Bessemer acélmű üzembehelyezése rendkívül kedvezően ment végbe, a rendszeres üzem keretében úgyszólván elkerülhetetlen próbálkozások csak rövid időt vettek igénybe. A gyártás megindulásakor a felső-magyarországi Bessemer nyersvas természete ismeretlen volt, tehát kísérletezni kellett a gyártásnál. A nyersvas kezdetben igen hidegjáratúnak bizonyult, ezért a gyár kénytelen volt az idegen nagyolvasztó üzemének módosítását kérni. A kívánt módosítások elvégzése után a gyártás zavartalan menete biztosítható volt. Az átalakítások után a Bessemer acélmű egyik legnagyobb szállítója Andrássy Manó vasgyára lett. Kiszely Gyula 1984., ill. 1867-1899. 426. Javaslat a síngyártás fejlesztésére A diósgyőri vasgyár, mely az államnak létesítése idején millióit nyelte el s részint hiányos vezetés, de főként téves alapokra fektetett számítások folytán már ott állott: hogy az állam potom tized áron akart tőle szabadulni, a helyzet felismerése, újabb berendezés s kitűnő technikus tehetséggel bíró derék férfiak vezetése mellett ma már oda fejlesztetett, hogy a közlekedési miniszter, ki azt most kezelésében bírja, egész önérzettel mutat reá: kijelentvén az országgyűlés pénzügyi bizottságában: hogy míg a gyár 1881-82. években 31-31 ezer forint deficittel dolgozott, most már 554 ezer forint plust mutat fel, továbbá, hogy az ott gyártott acélsínek olcsóbbak és amellett éppen oly jók, mint a külföldiek. Miután azonban a gyár a rendes acélsín szükségletet jelen berendezése mellett csak részben bírja fedezni s miután csak az állami kezelésben lévő vasutaknak a legközelebbi években 20-25 millió acélozott vassínekre lesz szüksége, a közi. miniszter arra kéri az országgyűlést, hogy hatalmazza fel őt egy millió 375 ezer forintnyi újabb beruházás keresztülvitelére, mely összeget a gyártelep évi 120 ezer forinttal törlesztene; ellenkező esetben külföldön kellene drágábban vásárolnia a sínszükségletet. Ezt kikerülendő a pénzügyi bizottság hosszabb vita után a tételt elfogadta s ha az országgyűlés is elfogadja, úgy a diósgyőri vasgyár Európa nevezetesebb gyárai közt fog helyet foglalni. Az ott alakult fogyasztási szövetkezet sokat elvont ugyan Miskolc kereskedelmétől, de ily módú fejlődése mellett más úton fog hatni városunk emelkedésére. Kiszely Gyula kutatási anyagai 1883 427. Lakbérlés szabályai (részlet) A házbér következőleg fizettetik: a. ) díjnokjaink által félhavonként utólag; b. ) havi fizetésben álló alkalmazottjaink és munkásaink által kivétel nélkül havonként utólag, a fizetési lajstromokbani levonás által. Al- vagy ágybérlőkül csak is saját gyárunkban foglalkozó egyéneket és a gyarmatfelügyelő előleges beleegyezésével szabad felvenni s ha ezek gyárunk szolgálatából kilépnek, szállást adó felek kötelesek őket 8 nap alatt kiköltöztetni. Jogában áll azonban a gyarmatfelügyelőnek rendeletben al- vagy ágybérlőket a házból azonnal kiutasítani.
