Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

kasként az új gyárba szegődni; a vidék is olyan hegyes, hogy fóldmívelésre nem gondolhatnak, s így a lakosság egyedüli kereseti forrását a fuvarozás képezi, s az a csekély jövedelem, melyet a vidék kies volta mellett a nyaraló közönségtől lakbér fejében élvez. Ez így van évek óta, anélkül, hogy az ottani lakosság és a pusztulni indult kincstári épületek megmentése és értékesítése érdekében csak valami is történt volna. Pedig nézetünk szerint sokat lehetne mindkét tekintetben tenni. Nem utolsó volna jövedelmezőség tekintetében azon tervnek kivitele, hogy a kincstár fürdőhelyet állítson. A vidék oly szép és kies, a víz olyan hideg, hogy czélszerű berendezés mellett nem egy hideg fürdővel vetekedhetnék. Avagy, ha ez a terv költséges volta miatt, vagy azért, mert a kincstár efféle vállalatokba kapni nem akar, kivihetetlen volna, ragadják kezökbe a lakosság ügyét az ipar barátai, a háziipart terjesztő egyesület, a kereskedelmi és iparkamara. Oly helyen, hol fában, olcsó fában, oly bőség van, könnyen lehetne egy faragászati iskolát alakítani, avagy a székgyártást háziiparszerűleg meghonosítani. Ez csekély költséget és áldozatot kíván. KKMA 72. 4. 147. 418. A laboratóriumi vizsgálatok kezdete Diósgyőrben már 1880 körül lerakták a laboratóriumi tevékenység alapjait és berendezkedtek a vegyelemzésre. Elsősorban a nyersvas összetételét vizsgálták, majd rendszeressé vált az acélok vizsgálata is. Ezek elemzésére és mechanikai vizsgálatára is berendezkedtek. 1905-ben tovább bővült a vizsgálatok köre, ekkor rendezték be a metallográfiai laboratóriumot, s ezzel megteremtették a rendszeres makro- és mikrovizsgálatok lehetőségét. Kiszely Gyula 1997. 156. 1881 419. Árvízveszély Borsod, 1881. május 19. A hámori vízfogó tó, mely ha megtelik, szakértői számítás szerint 24 millió köbláb vizet foglalhat magába, emberemlékezet óta nem volt oly tele, mint a jelen esőzés alkalmával, úgy hogy a víz a gát koronájának tetején kezdett folyni. E nagy veszedelmet előidézhető baj ellensúlyozására a vasgyár igazgatósága először nyúlgáttal akart segíteni, de azt csakhamar el kellett távolítani, mert a tó vize egész az ó massáig felhúzódott és betört a házakba. Nem volt tehát mit tenni, mint a vízleeresztő zsilipet lehetőleg kitágítani. A Szinva ebből kifolyólag igen magas vízállású és a város nyugtalankodik, nehogy megint árvíz legyen. KKMA 72. 4. 153. Borsod, 1881. szeptember 7.