Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

kincstárra nézve hasznot hajtó vállalkozás fejlődik ki, kinevezi őt a hevesi és borsodi hegyek királyi bányamesterévé. Az uralkodó a felajánlást elfogadta s 1770. január 13-i, majd február 23-i rendelete szerint a bányatársulatba a részvények negyedrészének, vagyis 32 részvénynek erejéig beletársult, ezenfelül fönntartotta magának az elsőbbséget, principalitást, vagyis a gyár ügyeiben a korlátlan rendelkezési jogot, ezzel szemben magára vállalta a gyárnak a kincstár területén leendő felépítését, olyan formában, hogy az építési anyagokat a diósgyőri koronauradalom előlegezi a bányatársulatnak, azok árát a gyár akkor fizeti vissza, amikor termeivényeibői nyereségre tesz szert. Fazola 1500 frt ideiglenes előleget kapott az általa kívánt 9000 frt térítés terhére. Soós Imre 1954. 340. 4. Kockázatos vállalkozás A legfelsőbb elismeréstől mégjobban felbuzdulva, atyám, - hogy terveit valóra válthassa - Heves Megyében nem messze Gyöngyöstől ezüstöt, rezet, ólmot, timsót és vasércet kutatott fel. De miután otthoni munkáját elhanyagolva, majdnem egész vagyonát - több, mint 30.000 frt-t - a közjó érdekében feláldozta, ezenkívül 16.000 frt-t a kincstártól, 8.000 frt-t pedig magánosoktól kölcsönvenni kényszerült s a magántartozásai 30 év alatt a kamatokkal együtt már 22.000 frt-ra növekedtek, hogy tervei semmivé ne váljanak s mindörökre el ne temettessenek, - a végső szükség arra kényszerítette őt, hogy az általa felfedezett bányákat csekély 9.000 frt-os térítés ellenében őfelségének felajánlja. A kincstárnak átadott vasgyár (ferri negotiatio) kb. 90.000 frt értéket képviselt. Ebbeli szolgálataira való tekintettel Fazola Henrik az upponyi vasbányában (ferri fodina) gyárvezetővé (factor) cs.kir. tényleges tisztviselői minó'ségben kineveztetett. Képességeit most már arra fordította, hogy az általa felfedezett vashámort (ferri malleatura) elóhb valamelyes, késólíb pedig virágzó állapotra fejlessze. Ld. még 47. Részlet Fazola Frigyes nemesség elnyerése iránti kérelméből 1805., DIV LUK TA 53-78 1770 5. Mária Terézia leirata Mária Terézia - miután az udvar megfelelően tájékoztatta a vasmű indításának anyagi feltételeiről - 1770. július 28-ai keltezéssel az udvari kamarán keresztül leiratot intézett a pozsonyi magyar kamarához, mely a köztudatban alapító okiratként szerepel. „Mária Terézia stb. Tekintetes Magyar Kamara! Kincstárunk hasznát és édes magyar hazánk javát vasbánya kiaknázásával óhajtjuk előmozdítani, ezért elhatároztuk, hogy a bőséges faanyaggal rendelkező diósgyőri kamarai uradalom területén vasgyár létesíttessék.