Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

ság s:a:t: a diósgyőrivel közleges, és így egyelőre még a gyár külön községet nem képezend, csak telepnek tekintendő. Fekvése a Bükk hegység lánczolatának éjszaki végpontján körülvéve szőlő hegyekkel és gyönyörű kilátással Miskolcz városára oly kies, hogy alig hasonlítható a világ más vasgyáraival össze, fekszik a földgömb 38 1/2 hosszasági és 48 szélességi fokán, magasság tengerszinttől 484 b.láb, Felsőhámor a kohónál 1001 b.láb. Éghajlata mérsékelt, egészséges és ragályoktól ment, kellemes flóra és szőlő kertészet éjjeli kilehellése rendkívüli jó és élvezetessé teszik a respiratiót, vize kitűnő hideg, tiszta és jó ízű, talaja termékeny, sőt bujának nevezhető. Diósgyőr helymeghatározása: Földtani viszonyai: A gyár lapályos területe a Bükk-hegység végcsúcsán - ott hol Magyarország határtalan rónasága kezdődik egészen harmadképletű, körülvéve apró harmadképzetű homokkő szőlő dombokkal, melyek nagy kiterjedésre barna szén telepeken fekszenek, sőt maga a gyári telep alatt is mindenütt elterül a barna szén, de egyelőre helyben nem aknázta tik még ki. A gyári telep és közeli hegyeinek földkérge amennyire ismeretes, különféle agyag, mész és több nembeli kagylót tartalmazó márga, ezek között nevezetes osztriga székek (austerbank) azután több rendbeli barna szén telepekből, végre jó termő homokos földből áll. A Bükk-hegység ellátja a gyárt igen jó minőségű mésszel és építkező nem különben faragásra alkalmatos kővel, homokkal és fával. A gyár hely színezete: (Topografische Lage) Miskolcztól egy negyedóra távolságra össze van kötve úgy mint Diósgyőr városával jó országúttal, nemkülönben a mostan épülő rendes vágású Diósgyőr Miskolczi vasúttal. A vasút közlekedni fog a Miskolczi indóháztól a vasgyárral a kőszénbányáival, elkerülvén azonban Miskolcz és Diósgyőr városát. A gyár környékbeli lakosság munkás, igyekező értelmes tiszta magyar nép, többnyire fák és szőlő művelésből nem különben fuvarozásból él, elkerülvén minden más ipar ágazat és ennek következtében a gyár munkásai és napszámosai többnyire más vidékekről szereztettek meg. Vallásra a gyár vidéke a m. Miskolcz és Diósgyőr városa túlnyomólag helvét hitvallású, a gyári munkás nép azonban rom. katholikus, tót és német ajkú. A gyár helyiségeinek története ugyanazonos Diósgyőr és Miskolcz városaiéval, minthogy közöttök fekszik, közel az úgynevezett tatárárok és vásárhelynevű völgyek a Bükk-hegységben arra mutatnak, hogy a közelfekvő menedékül szolgált a Bükk-hegység e része a menekülő üldözött magyaroknak. A tatárárokban egy negyedórára a gyártól látni lehet még fólderősítéseket és találni őskori bronz, vas és kő eszközöket és fegyvereket, a gyári alapzat ásatása alkalmával azonban semmi nevezetes maradványára nem jöttek e szomorú időkorszaknak, és csak egy két százados fóldgazdászati szerszámok, úgymint láncz, balta, patkó és eke vas darabok találtattak. A gyár keletkezése: Az 1867-ik évben kinevezett magy. királyi minisztérium legelső és fontos teendőjének tartotta hazánkban az ipar és kereskedelem emelését és így vasutak építését, hogy mielőbb létesíthesse, szükséges volt jó előre egy gyár felépítéséről gondoskodni, a melybe - minthogy a külföld túl volt megrendelésekkel halmozva a szükséges nagymennyiségű pályasínek gyártassanak, minthogy ekkoráig az