Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

302. Az új vasgyár tervezése Az 1770-ben alapított Diósgyőr-Hámori Vasmű 1867-ben avult berendezésé­vel, gyártási profiljával a hámori szűk völgyben nagyobb szabású és a kor köve­telményeinek megfelelő nagy vasművé nem volt kifejleszthető, nem állott ott rendelkezésre a szükséges energiamennyiség sem, a fő közlekedési úttól is távol feküdt. Ezek a körülmények tehát arra indították a kiegyezés után kinevezett felelős magyar kormányt, hogy a vasmű végleges megszüntetéséről vagy áttelepí­téséről döntsön. A pénzügyminiszter Gránzenstein Gusztáv miniszteri osztályfő­nököt és Pech Antal pénzügyminiszteri titkárt bízta meg azzal, hogy a diósgyőri vaskohászat további létére tervet dolgozzanak ki. Pech Antal, ki korának egyik legkiválóbb bányász szakembere volt, nem elé­gedett meg a Minisztériumban meglévő, Diósgyőrre vonatkozó adathalmazzal, személyesen kívánt minden lehetőségről meggyőződni. Mindenekelőtt számba vette mindazokat a lehetőségeket, melyek a már meglévő Diósgyőr-Hámori Vas­mű fejlesztésével elérhetők. Miután az 1861. évi rekonstrukciós javaslat - melyet Moschitz Márton a rhonici vasmű igazgatója dolgozott ki - annak idején nem valósulhatott meg és a kiegyezés utáni nagysza­bású vasútépítkezések adta lehetőségeket sem elégíthette ki, a kamarai birtok más területén, a kor követelményeinek megfelelő' új vasgyár felépítésére tett javaslatot. Vö. 283. Kiszely Gyula 1997. 20. 303. Az új vasgyártelepítés indokai A legalkalmasabbnak a diósgyőri korona-uradalomnak azt a részét találták, mely a Bükk-hegység végső nyúlványainál, a Szinva-patak jobb oldalán, Miskolc és Diósgyőr között terül el. A hely kiválasztásánál figyelemmel voltak arra, hogy a vasgyártáshoz szük­séges anyagok lehetőség szerint helyben rendelkezésre álljanak, vagy kis költ­séggel odaszállíthatok legyenek. A telepítést megelőző vizsgálati jelentésben az előfeltételek biztosítását a kö­vetkezőkben látták: 1. ) Rendelkezésre állott a diósgyőri koronauradalom területe, mely nagyobb vasgyár építésére igen célszerűnek mutatkozott. 2. ) Az új vasgyárhoz közel, a közönséges téglák gyártásához igen alkalmas agyag található, melyből az új vasgyár és a lakóházak részére tégla gyártható, s az építkezés könnyen megindítható. 3. ) A Diósgyőr melletti kőszénterület igen nagy értékkel bír, mert rendkívül nagy mennyiségű és olcsó tüzeléket képes szolgáltatni. A becsült szénmennyiség 8 ezer millió mázsa. 4. ) A vasgyárhoz közel található igen kitűnő tűzálló agyag és tűzálló tiszta kvarchomok, s ezen anyagból a legkitűnőbb tűzálló téglákat lehet készíteni, ami a kohászati gyár üzemeihez elengedhetetlenül szükséges. 5. ) Igen jó minőségű mész és mész égetésére kitűnően alkalmas mészkő is nagy mennyiségben található közel a vasgyárhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom