Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

jégkorszakban is folytatódott. A felszín a maihoz hasonló volt, a legjelentó'sebb változás a terület továbbemelkedésében jelentkezett. A hegyvidék emelkedése miatt a karsztvíz szintje csökkent, a barlangok kiszáradtak. Hámor-völgy keletkezése: A miskolci tájat töréslépcsők tagolják három, egymástól jól elkülöníthető egységre. Ezek az egységek nyugatról kelet felé egyre alacsonyodnak. A nyugati egységet a Bükk tömbje képezi. Tengerszint feletti magassága 500-750 méter közötti. E terület völgy- és vízrendszere a legrégebbi. A könnyen karsztosodó mészkőben szép, mondhatni típusos formák alakultak ki. A felszínen található karsztformák oldódással és beszakadással keletkeztek. Szépek a tál alakú dolinák (más néven töbör), víznyelők, a meredek falú völgyek és a barlangok. A különleges völgyek közül említsük meg a mai Hámor-völgyet! Miskolcot nyugat felé elhagyva az út azonnal balra kanyarodik és megkerüli a Herman Ottó Emlékparkot. A parktól egy jobb kanyarral búcsúzik az út és máris benne vagyunk egy meredek falakkal határolt völgyben. Az út bal szélén rohan és zubog a Szinva vize. A patak és hordaléka alakította ki ezt a völgyet, ami úgy került a felszínre, hogy az eredetileg barlangot vájó víz „túl jól" dolgozott, a barlang mennyezete elvékonyodott, nem bírta a saját súlyát, beszakadt és az átfolyó barlangból völgy lett. A figyelmes szemlélő a kanyarulat külső ívében homorú mélyedéseket, úgynevezett eróziós üstöket láthat. Éghajlat: Miskolcon az éves átlaghőmérséklet 9,7 °C. A 27,5 km hosszúságú város nyugati peremén 8 °C. Az évi csapadék átlag 576 mm. Az évi csapadékmennyiség a Bükkben 700-750 mm, a keleti területeken 500-550 mm. Diósgyőr: Miskolctól alig egy mérföld távolságra, a Bükk keletre nyíló kies völgyében fekszik Diósgyőr község és híres régi vára. Miskolc várost és a városi jelentőségű Diósgyőr községet a Szinva vizének széles völgyelése köti össze. Mindkettőn sietve halad keresztül a bővizű patak, hogy a Bükkből magával hozott kristálytiszta vizét megfertőző ama sok szennyet, melyet a vasgyár kohói és Miskolc város csatornái beleszállítanak, gyorsan eltakarítsa. A régi földvárról a honfoglalás korában történik először említés. Hogy ekkor már állott, bizonyítja Anonymus munkájának 31. fejezete, ahol P. mester így szól róla: ..a vezér Büngérnek, Bors atyjának, nagy földet adott, a Tapolca vizétől a Sajó vizéig, melyet Miskóc-nak hívnak és adott neki egy várat, melyet Geuru-nak (kiejtve: Gyeürü) neveznek s azon várat fia Bors a maga várával, melyet Borsodnak hívnak, egy vármegyévé tette. A vár és község nevének írásmódja csak évszázadok alatt alakult olyanná, mint ahogyan ma írják. Anonymusnál Geuru, 1248-ban Noggeur, 1313-ban Geur, 1341-ben Gewr, 1366-ban Diosgwr, 1704-ben Rákóczi egy magyarnyelvű rendeletében Diós Gyűrnek írja, míg a XIX. század folyamán megállapodik Diósgyőr alakban. A kővár építése a tatárjárás után történt. Diósgyőr újabb fénykora Nagy Lajos királyunk nevéhez fűződik, aki már 1343-ban is keltez innen oklevelet. 1358-ban ónodi Zudar Pétert, Bocsi Domokos