Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

IV. Könyvtárak és olvasómozgalom (1920—1945)

Jószerencse Dal- és Önképzőkör könyvtára már a vasgyári vendéglő földszinti helyiségében kölcsönöz. Meg kell még emlékeznünk a Jószerencse 1943. június 13-i, Miskolcon, a Nemzeti Színházban megrendezett irodalmi matinéjáról, melyen olyan neves szerzők vettek részt az egylet meghívására, mint Veres Péter, Sinka István, Erdei Ferenc, Nagy István és Asztalos István. A vas- és fémmunkások könyvtára (1925) Amint visszaemlékezésünk első részében említettük, a Vases Fémmunkások Szakszervezetének diósgyőri helyi csoportja az 1920 októberében megvásárolt Andrássy u. 13. sz. alatti szerény épületben lérehozta első munkásotthonát. Ebben az épületben kapott helyet az 1925-ben megalapított Vasas Férfikar, de ugyanebben az évben kezdte meg ugyanitt a működését a könyvtár. A szakszervezet tisztában volt azzal, hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzet és megélhetés miatt a munkások nem képesek nagyobb összegeket könyvvásárlásra fordítani. A könyvtár 1925-ben történt megnyitása alkalmával 1127 darab könyvet találtak az érdeklődők a szerényen felszerelt, berendezett könyvtárban. Az elnökség a megnyíló könyvtár vezetésével Füredi István szakmunkást bízta meg. Ebben az évben már elkészült az első könyvkatalógus is, melyet 8000 koronáért árultak az olvasóknak. E katalógus arról tanúskodik, hogy a könyvek egyharmada magyar, másik harmada külföldi szépirodalom volt. A további részarányt a német nyelvű könyvek, az ismeretterjesztő és szakkönyvek alkották. A könyvtár általában válogatás nélkül, az ajánlatok alapján szerezte be a könyveket. A magyar szépirodalom köréből legkedveltebbek Mikszáth, Jókai és Móricz könyvei. De megtaláljuk a könyvtárak polcain Bródy Sándor, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Csathó Kálmán, Erdős Renée, Tábori Kornél, Beniczkyné Bajza Lenke, Kosáriné Réz Lola, Szabó Dezső, Kaffka Margit, Heltai